németország 9 - Dívány

A háborúban a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni, azt azonban valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy a második világháborús német flotta büszkeségének számító U–1206 szuper-tengeralattjáró a fedélzeti vécé meghibásodása miatt pusztul el. A bizarr és felettébb kínos incidens méltán érdemli ki a világháborús Darwin-díj legmagasabb fokozatát.

A hidegháború korszakának és Európa kettéosztottságának talán legemblematikusabb építménye volt a Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó, őrtornyokkal ellátott betonfal, melyen fennállása 28 éve alatt több mint 100 ezer NDK-állampolgár próbált, akár az élete árán is, átszökni. Egy ízben azonban, karácsony alkalmából, megnyitották a szigorúan őrzött határpontokat, és megengedték a fal által szétválasztott családoknak, hogy együtt ünnepelhessenek.

Hannoveri rémként, vámpírként és farkasemberként emlegették az 1920-as évek rettegett német sorozatgyilkosát, Fritz Haarmannt, aki fiatal fiúkat csalt el, hogy bestiális módon végezzen velük, sőt – ha hihetünk a híreszteléseknek –, később eladta a húsukat a feketepiacon. A lelkileg súlyosan sérült férfinak sokáig a rendőrség falazott.

Kisebb botrányt okozott, amikor az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a náci diktátor arcára – a kínos incidenst fotó- és filmfelvétel is megörökítette, de vajon ki lehetett a rejtélyes hölgy, és miért akarta mindenáron megcsókolni Hitlert?

Amon Göth náci parancsnokot nem véletlenül akasztották fel a második világháború után: a koncentrációs táborokban élvezetét lelte a foglyok különféle kínzásaiban. Személyesen lőtt fejbe legalább félszáz gyereket és nőt. Az unokáját csak azért nem tudta, mert akkor már nem élt.

A 20. századi magyar történelem talán egyik leghírhedtebb képe az a fotó, melyen Magyarország kormányzója, Horthy Miklós a náci Németország vezére, Adolf Hitler társaságában autózik mosolyogva egy nyitott tetejű luxuskocsi hátsó ülésén – a felvételt szinte mindenki ismeri, de kevesen tudják, mikor, hol és milyen alkalomból készült; mai írásunkban ennek jártunk utána.

Minden idők legdurvább gyerekkísérletében egy német pszichológus ismert pedofiloknál helyezett el hajléktalan gyerekeket, hogy megvizsgálja, valóban kiváló nevelőszülők válnak-e azokból, akik a kiskorúakhoz vonzódnak szexuálisan. A Kentler-kísérlet 30 éven keresztül zavartalanul zajlott a nyugatnémet, majd német hatóságok hallgatólagos beleegyezésével, több száz gyereknek okozva életre szóló traumákat.

Adolf Hitler kultusza és a nyíltan gyűlölködő nemzetiszocialista eszmék számos német és külföldi állampolgár lelkét megfertőzték az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről nem is gyanítanánk, hogy rajongással tekintettek a gyilkos náci rezsimre. A náciszimpatizánsok között volt a leghíresebb amerikai autómágnás, az Atlanti-óceánt átrepülő sztárpilóta és az első Oscar-díjas színész is, de a magánéleti botránya miatt lemondott angol király szintén barátként tekintett a német diktátorra.

Hibás gazdasági döntések, háborús konfliktusok és egyéb politikai, társadalmi válságok könnyen az addig stabilnak hitt pénznemek bedőlését okozhatják – a történelem során többször előfordult olyan mértékű infláció, melynek következtében szó szerint percről percre drágultak a termékek, a bankók pedig pillanatok alatt papírfecnivé értéktelenedtek. Összeszedtük a legjelentősebb hiperinflációkat a világtörténelemből.

A pszichopata sorozatgyilkosok nem a modern kor szülöttei, a történelem kezdetétől ismerünk bomlott elméjű elkövetőket, akik tömegestül szedték áldozataikat: azokban az időkben, amikor még nem létezett a pszichológia tudománya, a gyilkosok borzalmas tetteit természetfeletti erőkkel, sátáni machinációval magyarázták. Ez történt a leghíresebb „vérfarkasper” esetében is: a 16. századi német kannibál sorozatgyilkos, Peter Stumpp – aki negyedszázad alatt legalább 16 embert ölt meg – kínvallatás nyomására bevallotta, hogy lepaktált az ördöggel.

Sokan a második világháború emblematikus képének tartják a felvételt, melyen egy asszony látható, aki sírva szalutál a hazáját elfoglaló, bemasírozó német hadseregnek. A fotó a gyakori értelmezés szerint a diktátorok hódítási vágyának áldozatul eső civil lakosság keserű sorsát jeleníti meg, valójában azonban éppen ellentétes érzelmeket ábrázol, és még csak nem is a világháború alatt készült.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb mítoszairól.