A híres francia múzeumot több alkalommal is kirabolták – egy alkalommal még a Mona Lisa is eltűnt –, ám messze nem ez az egyetlen jelentős műkincsrablás a történelemben. Belgiumtól Németországon és az Egyesült Államokon át egészen Hollandiáig hosszú azoknak az országoknak a sora, ahonnan felbecsülhetetlen értékű műkincsek tűntek el.
A Kaliforniában nemrég történt műkincs lopásról nyugodtan kijelenthetjük, hogy „nagy szabású” bűntényt követtek el, és senki nem állíthatja, hogy a tettesek csak úgy „elemelték” volna az együtt több mint 2700 kilós szobrokat. De akkor mi történt?
Akik látták a Kapj el, ha tudsz! (Catch Me If You Can) című filmet talán nem lepődnek meg egy olyan történeten, amely során egy vérbeli, tehetséges hamisító lebukása után a rendőrség szolgálatába áll.
Bruno Lohse fontos szerepet vállalt Párizs művészeti értékeinek összegyűjtésében és ellopásában a második világháború alatt. Jó viszonyban volt Hermann Göringgel, akinek számos festményt és szobrot játszott át – mégis, a nácik veresége után megúszta a büntetést.
A művészettörténész szerint, ha Leonardo egy másik művét lopták volna el, akkor az lett volna a világ leghíresebb műve, nem a Mona Lisa. Ezzel együtt ma már az értéke dollármilliárdokban mérhető. A tolvaj maga is beleszerethetett, két és fél évig nem is próbált megszabadulni tőle.
60 millió euró értékben találtak egy műkincsrabló bandánál műtárgyakat. A több ország vámhivatala és rendőrsége összefogásával lezajlott akció során mintegy 6500 lopott műkincset foglaltak le.
Az utóbbi időben nőjogi és klímaaktivisták több képet és szobrot rongáltak meg, de a műalkotások pusztítása korántsem új keletű jelenség, sőt, mi magyarok is élen jártunk benne. A római Szent Péter-bazilikában 1972-ben Tóth László rontott kalapáccsal Michelangelo Pietàjára.
Száz éve tűnt el a nyilvánosság elől az a Rippl-Rónai festmény, melyet az Art and Antique Budapest kiállítás alkalmából lepleztek le ma. Március 3-ig mindenki megnézheti a Bálnában.
1983 novemberében olasz és magyar elkövetők betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és hét nagy értékű műkinccsel távoztak.
Érdekes története van annak a műremeknek, melyet a történelem során a legtöbbször próbáltak meg ellopni. Az értékes festményt szinte hét lakat alatt őrzik, elképesztő biztonsági rendszer vigyáz rá.
Herzog Mór az 1930-as évekre páratlan magángyűjteményt hozott létre. Értékes festményei a második világháború után szétszóródtak, a leszármazottak pedig mindent elkövetnek, hogy visszakapják őket.
A Harmadik Birodalom a 20. század legnagyobb műkincsrablójának számított: a második világháború idején a nácik az általuk megszállt területekről ezerszám tulajdonították el az értékes festményeket és szobrokat, melyeket a jövő zálogának tekintettek – a becslések szerint 650 ezerre tehető az elorozott alkotások száma. A német hadsereget azonban megelőzte a híre, egyesek pedig minden erejükkel igyekeztek elrejteni a műalkotásokat, mielőtt megérkeztek volna Hitler inváziós egységei.
