A történelem egyik legsötétebb korszakához az erőszakon túl egy elképesztő, grandiózus kulturális álom is tartozott. Adolf Hitler egyik legkülönösebb terve egy hatalmas művészeti központ volt, amely minden addiginál nagyobb és látványosabb lett volna.
A híres francia múzeumot több alkalommal is kirabolták – egy alkalommal még a Mona Lisa is eltűnt –, ám messze nem ez az egyetlen jelentős műkincsrablás a történelemben. Belgiumtól Németországon és az Egyesült Államokon át egészen Hollandiáig hosszú azoknak az országoknak a sora, ahonnan felbecsülhetetlen értékű műkincsek tűntek el.
A Kaliforniában nemrég történt műkincs lopásról nyugodtan kijelenthetjük, hogy „nagy szabású” bűntényt követtek el, és senki nem állíthatja, hogy a tettesek csak úgy „elemelték” volna az együtt több mint 2700 kilós szobrokat. De akkor mi történt?
Akik látták a Kapj el, ha tudsz! (Catch Me If You Can) című filmet talán nem lepődnek meg egy olyan történeten, amely során egy vérbeli, tehetséges hamisító lebukása után a rendőrség szolgálatába áll.
Bruno Lohse fontos szerepet vállalt Párizs művészeti értékeinek összegyűjtésében és ellopásában a második világháború alatt. Jó viszonyban volt Hermann Göringgel, akinek számos festményt és szobrot játszott át – mégis, a nácik veresége után megúszta a büntetést.
A művészettörténész szerint, ha Leonardo egy másik művét lopták volna el, akkor az lett volna a világ leghíresebb műve, nem a Mona Lisa. Ezzel együtt ma már az értéke dollármilliárdokban mérhető. A tolvaj maga is beleszerethetett, két és fél évig nem is próbált megszabadulni tőle.
60 millió euró értékben találtak egy műkincsrabló bandánál műtárgyakat. A több ország vámhivatala és rendőrsége összefogásával lezajlott akció során mintegy 6500 lopott műkincset foglaltak le.
Az utóbbi időben nőjogi és klímaaktivisták több képet és szobrot rongáltak meg, de a műalkotások pusztítása korántsem új keletű jelenség, sőt, mi magyarok is élen jártunk benne. A római Szent Péter-bazilikában 1972-ben Tóth László rontott kalapáccsal Michelangelo Pietàjára.
Száz éve tűnt el a nyilvánosság elől az a Rippl-Rónai festmény, melyet az Art and Antique Budapest kiállítás alkalmából lepleztek le ma. Március 3-ig mindenki megnézheti a Bálnában.
1983 novemberében olasz és magyar elkövetők betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és hét nagy értékű műkinccsel távoztak.
Érdekes története van annak a műremeknek, melyet a történelem során a legtöbbször próbáltak meg ellopni. Az értékes festményt szinte hét lakat alatt őrzik, elképesztő biztonsági rendszer vigyáz rá.
Herzog Mór az 1930-as évekre páratlan magángyűjteményt hozott létre. Értékes festményei a második világháború után szétszóródtak, a leszármazottak pedig mindent elkövetnek, hogy visszakapják őket.
