Napra pontosan egy éve nyitott meg Budapesten a Pénzmúzeum: Hergár Eszter, az intézmény igazgatója szerint a világ egyik legszínvonalasabb pénzmúzeumát mutathatták be tavaly a magyar közönségnek, amely a fiatalokhoz saját nyelvükön tud szólni, de közben az ismereteiket is gyarapítja.
Az eső londoni Madame Tussaud panoptikum 1835-ös megnyitása után 2023-ban Budapesten nyílt meg Tussaud asszony 24. viaszmúzeuma. Számos európai nagyváros mellett Hongkong, Peking, New York, Hollywood, Sanghaj, Szingapúr vagy akár Sydney helyett már helyben is megtekinthetjük a 16 éves korától élethű viaszfigurákat formázó, egykori halálraítéltből lett vállalkozó édesanya munkásságát, annak örökségét.
Mi, magyarok, csak „Jugóként” emlegetjük a királyságként induló, széteséséig pedig szövetségi köztársaságként működő Jugoszláviát. A rendszerváltás előttről mindannyiunknak vannak róla emlékei, de arról kevesebbet tudunk, mi történt pontosan 1991-től, és milyen hősies erőfeszítések árán hoztak létre egy alagutat, amely tízezreknek jelentette a menekülést.
Ha a Balatonra gondolunk, a tó bársonyos vizén és a nyáron kívül valószínűleg a strandok és az ott készített ételek jutnak eszünkbe. Az északi parton ott várnak a tanúhegyek, a jó bor és a kultúra, a délin pedig sekély, meleg a víz, és jókat lehet bulizni. De ennyi lenne az egész?
Mona Lisáért a Louvre-ba kell menni, Paul Gauguin műveiért jobbára az Orsay-ba, El Grecót találunk a Pradóban, modernebb műalkotásokat pedig a MoMában. A lényeg, hogy mindenki saját ízlésének és vérmérsékletének megfelelően válasszon magának kikapcsolódásként múzeumot, s még oda is találjon!
Egy szigorúan titkos atombunkert nyitottak meg idén a nagyközönség előtt Dániában. A nukleáris támadásnak ellenálló épület ma lenyűgöző föld alatti múzeumként üzemel, a hidegháborús paranoia mementójaként. Reméljük, meg is marad csupán annak…
A Budai Postapalota a velünk élő történelem. Naponta megyünk el mellette, beleégett a retinánkba, része a városszövetnek, mégis keveset tudunk róla. Ezen igyekszik változtatni a Pénzmúzeum, mely új időszaki kiállítással jelentkezik. Középpontjában a Postapalota múltja, jelene, illetve építésze, Sándy Gyula áll.
Múzeumba járni jó. De vajon hányan mondhatjuk el magunkról, hogy nem csak szökőévben egyszer, esetleg a nyaralás alatt látogatunk el egy-egy kiállításra? És mikor fordult utoljára elő, hogy családi programként múzeumba mentünk?
Különleges testi adottságai miatt cirkuszi attrakcióként, pikáns kuriózumként mutogatták a kora 19. századi Európában a Hottentotta Vénusz névre keresztelt Sarah Baartmant: a zsírfarúságban szenvedő, az átlagosnál jóval megtermettebb idomokkal rendelkező dél-afrikai nőt rövid élete során folyamatosan megvetették, kigúnyolták, halála után pedig rasszista áltudományos „elméletek” célkeresztjébe került.
A közép-olaszországi Arezzo szívében van egy titkos múzeum, ahol dinoszauruszokat, űrruhákat, holdtöredékeket vagy a Harry Potter-filmekből származó, természetesen eredeti varázspálcát vásárolhatnak a szupergazdagok.
A szerelem és a szexualitás története, illetve különféle megjelenési formái pikáns, ugyanakkor rendkívül népszerű témakörnek számítanak, nem csoda, hogy világszerte több, kifejezetten különleges múzeumot is szenteltek az erotikának. A téma iránt érdeklődő turisták ellátogathatnak férfi- és női nemiszerv-múzeumba, megismerhetik az amszterdami vörös lámpás negyed titkait, de a segédeszközök történelmébe is belevethetik magukat, ha épp Prágában járnak.
Te is szeretsz múzeumokba látogatni, amikor külföldön jársz? Esetleg némelyikben többször is voltál már? Teszteld velünk a tudásod, hogy emlékszel-e, melyik ikonikus nevezetesség melyik városhoz köthető!
