Biztosan sokunkkal előfordult már, hogy bizonytalannak éreztük magunkat az álló mozgólépcsőn. Hiába tudjuk, hogy áll, a testünk mégis úgy reagál, mintha mozogna. A jelenségnek neve is van: „broken escalator phenomenon”.
Magyarország első mozgólépcsőjét a Corvin Áruházban adták át 1931-ben, ám 1956-tól pár éven keresztül az Úttörővasútnál is működött egy ilyen szerkezet. A hazai gyártású változatot így tesztelték, és így ismertették meg az embereket a mozgólépcső használatával.
Megjelent a közösségi médiában egy videó, amelyben a mozgólépcső veszélyességét tesztelik egy cipővel. A „baleset” közben az eszköz kíméletlenül ledarálja a tárgyat.
Megfigyelted már, hogy a mozgólépcső kapaszkodója és a lépcső mozgási sebessége nem mindig van összhangban egymással? Eláruljuk, mi ennek az oka.
Vajon kifog rajtad mai villámkérdésünk? Mit tudsz Budapestről?
Ha eddig azt gondoltad, hogy a mozgólépcsői keféi cipőtisztításra valók, nem is tévedhettél volna nagyobbat. Valójában ennél sokkal fontosabb funkciót töltenek be.
Lehet szeretni vagy utálni, de közlekedési – írott és íratlan – szabályok márpedig léteznek. Sőt, elsődleges céljuk az emberek épségének megőrzése és a közlekedés hatékonyságának fokozása. Így a gyalogosok is a saját szabályaik szerint közlekednek.
