Anélkül, hogy tudatosan gondolnánk rá, valószínűleg mi is betartjuk a ránk vonatkozó szabályokat. Ilyen például, hogy – az autópályához hasonlóan – a mozgólépcső jobb oldalára állunk, hogy bal oldalon elférjen az, aki éppen siet valahová. De vajon valóban hatékonyabb-e sétálni vagy futni egy amúgy is mozgó lépcsőn? A kérdésre Lesley Strawderman, a Mississippi Állami Egyetem professzora kereste a választ, az eredményekről pedig a ScienceAlert számolt be.
Több mozgás, nagyobb tér
Egy tanulmány arról számol be, hogy a gyalogosok 74,9 százaléka csak áll a mozgólépcsőn. Annak tudatában, hogy ilyen kevesen haladnak a mozgólépcsőn, vajon megéri a teljes terület felét fenntartani a sétáló és/vagy futó emberek számára?
Amikor a mérnökök utakat, épületeket vagy folyosókat terveznek, figyelembe veszik, hogy egy személynek mekkora térre van szüksége az adott környezetben. Ez a szükséges tér pedig annak függvényében változik, hogy az adott helyet hogyan használja az ember.
A gyalogosok esetében az ütközőzóna azt a területet írja le, amelyre egy egyénnek szüksége van ahhoz, hogy kényelmesen közlekedni tudjon, ez pedig tevékenységenként változik. Álló helyzetben ez a terület nagyjából 0,3 m², míg gyaloglás közben ez a szám 0,75 m²-re nő. Ez azt jelenti, hogy egy behatárolt területen, mint például a mozgólépcső, kétszer annyi álló helyzetben lévő ember fér el kényelmesen, mint amennyi mozgásban lévő gyalogos. Londonban például 27 százalékkal nőtt a mozgólépcsők óránkénti forgalma, mióta az emberek csak állnak rajta. Tehát, ha a mozgólépcsőn nincs lehetőség gyaloglásra, több ember szállítására képes, ezáltal pedig sokkal hatékonyabb.
És ha sietek?
De felmerül a kérdés: mi van azokkal az emberekkel, akik sietnek? Fenn kell tartanunk számukra a mozgólépcső egyik oldalát még akkor is, ha ez csökkenti a mozgólépcső kapacitását, ezzel pedig lassítja a többiek utazási idejét?
Rossz hír, hogy az így közlekedő emberek akadályozzák a mozgólépcső általános hatékonyságát. Ezért a mérnökök szerint ilyenkor a teljes rendszert kell figyelembe venni, és kihasználni a mozgólépcső egész területét. Megfigyeléseik szerint azok, akik gyalogolnak a mozgólépcsőn, lassabban haladnak, mint általában. Ennek oka nemcsak a helyhiány, de az embernek ilyenkor több döntést is meg kell hoznia, mint például, hogy gyorsítson-e, kikerüljön-e valakit, vagy csak várja meg, amíg felér a lépcsővel. A kis döntések, amelyek ilyenkor felmerülnek, ahhoz vezetnek, hogy hajlamosak vagyunk úgy viselkedni, ahogy a körülöttünk lévő emberek, hiszen ez mentálisan kevésbé terheli meg a szervezetet.
Tehát az emberek gyakran csak azt teszik, amit a közvetlenül előttük álló ember is. Ha pedig a velünk együtt utazók idejére is tekintettel lennénk, használjuk a mozgólépcső mindkét oldalát.
Borítókép: YouTube
