Ezért lassabb a mozgólépcső, mint a kapaszkodója

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Megfigyelted már, hogy a mozgólépcső kapaszkodója és a lépcső mozgási sebessége nem mindig van összhangban egymással? Eláruljuk, mi ennek az oka.

Plázák, metróállomások, egyes irodák: a legkülönbözőbb helyeken találhatók ma már mozgólépcsők, sőt, a Széll Kálmán téren már szabadtéri változat is működik belőle. A hosszuk eltérő lehet, egy közös jellemzője azonban van mindnek – ha a kapaszkodóra teszed a kezed, hamarosan igazítanod kell rajta, ha nem akarsz orra esni.

Elvileg nem kellene eltérésnek lennie

Kezdjük az alapoktól: miért van szükség egyáltalán korlátra a mozgólépcsőkön? Természetesen a biztonságban keresendő a magyarázat. Azért is érdemes folyamatosan kapaszkodnod a mozgólépcsős utazás közben, hogy ha egy váratlan balesetet követően valamelyik utastársad megállítaná azt, a hirtelen fékezés miattne ess el a lépcsőn.

Egyes vélemények szerint azért is gyorsabbak a mozgólépcsőkorlátok, mint maga a lépcső, hogy az utasok ébersége megmaradjon: ha folyamatosan arrébb kell tenned a kezedet, biztosan nem bambulsz el a telefonodat bámulva,

így nem fordulhat elő, hogy ne vedd észre az utazás végét. Ez ugyanakkor más források szerint téves elképzelés, elméletileg azonos sebességgel kellene mozognia a korlátnak és a lépcsőnek is.

A mozgólépcső korlátját mindig fognod kellene utazás közben
Fotó: Hinterhaus Productions / Getty Images Hungary

Az ok a mozgólépcsők működésében keresendő

Az, hogy ez mégsem így történik, mechanikus okból következik be. A mozgólépcsőt magát láncos erőátvitel hajtja, míg a korlátot szíjak. Ezeket gumiból készült kerekek mozgatják, amelyeket a szükségesnél mintegy 2 százalékkal nagyobb méretben építenek be a szerkezetbe, hogy ezzel is nyújtsák élettartamukat.

Idézőjel ikon

A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis mindössze 3 milliméternyi kopás a gumiborításon 1 százalékkal csökkenti a korlát mozgásának sebességét.

A súrlódó alkatrészek pedig gyorsabban kopnak, így idővel kisebbekké válnak a kelleténél, ami csökkenti sebességüket, ahogyan az a fentiekből következik.

A kopás okozta sebességvesztés olyannyira meghatározó, hogy a korlát gyorsaságából – vagy egy idő után lassúságából – arra is következtethetsz, milyen régi a mozgólépcső. Ezt árulja el a korlát sebessége:

  • ha az sokkal gyorsabb, mint a lépcső, akkor vadonatúj;
  • ha meglepő módon egy sebességgel mozog a lépcső és a korlát is, akkor valószínűleg egy ideje már használatban van;
  • ha pedig kifejezetten lassabb a korlát mozgása a lépcsőénél, akkor régi a szerkezet.
Emberek ezrei fogdossák a korlátot napi szinten
Fotó: Maremagnum / Getty Images Hungary

Veszélyes is lehet megfogni a korlátot

Felmerülhet persze annak kérdése is, hogy ha tudjuk, hogy ezek az alkatrészek gyorsan kopnak, miért nem cserélik őket gyakrabban? Korábban ennek az oka az volt, hogy a mozgólépcsők javítása meglehetősen bonyolult feladat, egy ilyen apró kellemetlenség miatt nem mindenki szeretné apró alkatrészeire bontani a tömegek által használt szerkezetet.

Ma már egyes vállalatok szenzorokat is beépítenek a mozgólépcsőkbe, melyek segítségével könnyebb diagnosztizálni, hogy pontosan mi a gond, hamarabb kiderülhet, hogy tényleg csak ezek a kis fogaskerekek koptak-e el.

A mozgólépcsőkorlátok kapcsán gyakran téma az is, mennyire szennyezettek ezek: kutatások bebizonyították már, hogy tényleg bármi, amit el tudsz képzelni, elő is fordul rajtuk, legyen szó vérről, nyálról, ételmaradékról, baktériumokról vagy akár ürülékről. (Igen, valóban…) Épp ezért saját érdekedben tisztítsd meg kezedet, miután megfogtál egy korlátot – de ne csak akkor, ha mozgólépcsőn utazol.

A kilincsek, liftgombok lépcsőházi korlátok is hasonló szennyeződések melegágyai lehetnek – erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.