Ha a művészetekben keresünk példát a női szépségideál megtestesítőjére, bizonyára eszünkbe jut a milói Vénusz, valamilyen Aphrodité-ábrázolás, vagy a Mona Lisa. Ha a férfiideált akarnánk szemléltetni, akkor pedig szinte biztos, hogy az elsők között ugrana be Michelangelo Dávid-szobra.
Róma bővelkedik nagy művészettörténeti jelentőséggel bíró alkotásokban, de még ezek közül is kiemelkedik Michelangelo azon freskója, amelyet a Sixtus-kápolnába festett meg. Amikor áhítattal csodálod az alkotást, biztosan nem jutna eszedbe az, hogy a mester szívből gyűlölte ezt a munkát.
Leonardo da Vinci Mona Lisa című festménye vitathatatlanul a világ egyik leghíresebb alkotása, de ugye nem csak őt és ezt az egy képét ismered? Az iskolai rajz- és művtöriórákról viszonylag keveset jegyez meg az ember, de azért vannak olyan művészek, akiket illik ismerni, vagy legalábbis jól párosítani a festőt a képe címével. Lássuk, te mennyit tudsz!
Döbbenetes eset szemtanúi lehettek a római Szent Péter-bazilikába látogatók 1972-ben pünkösd vasárnapján: egy zavart elméjű férfi geológuskalapáccsal rontott neki Michelangelo remekművének, a Pietának. A magát Jézus reinkarnációjának tartó Tóth László súlyos károkat tett a Szűzanyát ábrázoló műalkotásban, a szobor mégis túlélte a vandál merényletet – de ki volt a sajtó által csak elmeháborodott magyarként leírt férfi, és mi történt vele később?
Dülledő mellizmok, formás sejhajok, dagadó bicepszek. Akármelyik Michelangelo-alkotásra gondolunk, gondosan karbantartott férfitestek jelennek meg lelki szemeink előtt. A helyzet azonban az, hogy a reneszánsz mester nőalakjai is inkább díjbirkózókra hajaznak, mintsem törékeny nimfákra.
Michelangelo Buonarroti nem a festészetet tekintette a művészet legmagasabb formájának, márpedig ő a magas művészetet képviselte.
A reneszánsz festőnek, Michelangelo Buonarrotinak meggyűlt a baja egyik leghíresebb műalkotásával, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójával. Komoly szakmai és fizikai kihívást jelentett számára az a négy év, amelyet a megalkotásával töltött.
Minden kőtömbben ott a szobor, csak a felesleget kell róla lefaragni – vallotta Michelangelo, a reneszánsz kor egyik legnagyobb alakja.
Eljátszottunk a gondolattal, hogy lett volna, ha a reneszánsz egyik legnagyobb mestere, Michelangelo Buonarroti ráunva a 16. századra úgy dönt, felfedezi a jövőt, természetesen mivel mással, mint az időgéppel, amit kortársa, Leonardo da Vinci készített. Vajon sikerülne érvényesülnie a 21. században is?
A párducon lovagoló férfiak bronzszobrait száz évig másnak tulajdonították - míg egy művészettörténész ki nem szúrt egy gyanúsan hasonlót egy XVI. századi vázlaton.
A leginkább egy szkafanderre emlékeztető melltartó-válltömés kombináció nem is annyira sejtelmesen villan ki a párducmintás selyemruha alól.
