Mindenki álma minimális befektetéssel nagy vagyont csinálni: egy dollármilliomos szerint erre most a mesterséges intelligenciának köszönhetően nagyobb az esély, mint valaha volt.
A mesterséges intelligencia használata akár az emberiség kihalásához is vezethet, és ezt nem akárkik állítják.
A közösségi oldalakon, divatlapokon, hollywoodi filmeken irreális elvárásokat támasztanak a kinézettel szemben. Van is ezzel épp elég tennivalónk. No de most a mesterséges intelligencia rátett erre egy lapáttal.
Sokan attól tartanak, hogy az egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia veszélyeztetni az emberek által végzett munkát - magyarán elveszítjük az állásunkat, mert egy gép olcsóbban, hatékonyabban végzi el ugyanazt.
Érdeklődtem egyetemista ismerőseimnél, hogy megy a suli. Kiderült, a szóbeli vizsgákat egyre inkább felváltják a zh-k, azokat sokszor a beadandók, a beadandókat megíró diákokat pedig egyre gyakrabban a robotok. Vagyis különösképpen egy, amely olyan intelligens, hogy minden témában el lehet vele diskurálni, de házassági válság esetén ne forduljunk hozzá, mert már volt ilyenből tragédia…
A mesterséges intelligencia hihetetlen fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, egy friss kutatás pedig azt bizonyította, hogy akár az emberek gondolataiban is képes lehet olvasni.
Felmerült már benned, hogy miért pont női hangon szólalnak meg az életünket kényelmesebbé tevő gépek? Miért egy lágy hang jelzi, hogy végzett a takarítással, és vissza is tér a helyére? Lehet ez akár provokatív kérdés is, nem bánom, ha páran így gondolják, de szeretnék teret adni annak is, hogy ne örvendjünk feltétlenül a női gépi hangok elterjedésének.
A pandémia több mint egy éve komoly megterhelést ró nemcsak ránk, de az emberi kapcsolatainkra is. A kilenc nyelven beszélő világhírű párterapeuta, Esther Perel azon dolgozik, hogy ezekből minél többet meg lehessen menteni, vagy legalábbis segítsen megérteni, miért nem működnek. A könyveiről, podcastsorozatáról, előadásairól ismert szakember Zoomon keresztül, New York-i rendelőjében válaszolt a The Guardian újságírójának kérdéseire. Az interjúban elmondta, miért hasonlít annyira a munkahelyi és a szerelmi életünk, tudnának-e robotok helyettesíteni egy terapeutát, és kívülállónak érzi-e még magát Amerikában.
Szokásokból összegyúrt lények vagyunk. Amikor minden a tervek szerint halad, úgy érezzük, mi irányítjuk a sorsunkat. A nem várt fordulatok azonban nagy fokú stresszt és szorongást okoznak. Ezekből az elmúlt időszakban bőven kijutott. Még fel sem ocsúdtunk a koronavírus-járvány első három hullámából, máris jöttek a nyugtalanítóbbnál nyugtalanítóbb bel- és külpolitikai események, miközben erdőtüzekkel, hurrikánokkal és hőséggel itt van a küszöbön a klímakatasztrófa, a mesterséges intelligencia pedig napról napra ugrásszerűen fejlődik. Mit lehet kezdeni ennyi bizonytalansággal?
Vajon mi a mesterséges intelligencia jövője? Tényleg tartanunk kell tőle, hogy a technológia az emberiség ellen fordul? Dr. Gyimóthy Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának a vezetője válaszolt a kérdéseinkre.
„Történelmünk során az emberiség sikeresen hozott létre közösen törvényeket óceánjaink, háborúink és még a minket körülvevő világűr vonatkozásában is. Jelen állás szerint ilyen nem történt az internet, a globális közbeszéd és az MI kapcsán” – írja Tilesch György és Omar Hatamleh nemrég megjelent Mesterség és intelligencia című könyvében. Miért baj, hogy ellenőrizetlenül terjednek azok a technológiák, amelyek már ma is meghatározzák az életünket? Miért nem léteznek a klímapártokhoz hasonló mesterségesintelligencia-pártok? Mi lenne az a társadalmi vízió, amelyet képviselhetnének? Dr. Tilesch György globális MI-szakértővel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével beszélgettünk.
A ’80-as években több nő dolgozott programozóként, mint ma. Akkor 35 százalék volt az arányuk, napjainkban 20 százalék körüli, itthon max. 15, de nincs pontos adat – mondta a TEDxLibertyBridgeWomen-en tartott előadásában Vásárhelyi Orsolya adattudós. Orsi kollégáival mintegy 7 millió szoftverfejlesztő adatait felhasználva igyekezett megérteni, a nők miért sikertelenebbek ezekben a közösségekben. Annak ellenére, hogy az első programozó is nő volt, sőt, a két világháború között főleg nők dolgoztak ezen a területen. Mi történt velük? Miért lenne fontos, hogy ismét nagyobb arányban vegyenek részt a technológiai újításokban? Egyáltalán, létezhetnek-e előítéletmentes algoritmusok egy előítéletekkel teli világban? Interjú optimalizációról, diszkriminációról és a Trónok harcáról.
