mesterséges intelligencia 15 - Dívány

„A túlhajszoltság nem megfoszt valamitől, hanem eltelít. Az erőszak leghatékonyabb formája. Nem kirekeszt, hanem kimerít. Az immunrendszerünk sem véd meg tőle” – figyelmeztetett a TEDxLibertyBridgeWomen rendezvényén tartott előadásában Kürti Tom második generációs vállalkozó. A KÜRT Akadémia intézményvezetője, tulajdonosa úgy tartja, versenyképesebbé tudnak válni cégek, ha jobban élnek együtt emberekkel. Ráadásul hamarosan nagyon sok mindent robotokkal fogunk elvégeztetni. Milyen szerep jut majd az emberiségnek a mesterséges intelligencia korában? Mitől leszünk jövőállók? Miért termelünk akkor is, ha látszólag épp nem csinálunk semmit? Hogyan tudjuk elképzelni, hogy mi minden lehetséges azon kívül, ami most van? Interjú álmatlan cégvezetőkről, Bill Gatesről és Madáchról, a változás természetéről és a 6K-ról.

A mesterséges intelligencia kétségtelenül hasznos találmánya az emberiségnek. Jogosak azonban az aggodalmak is vele kapcsolatban: no persze nem arra gondolunk, hogy a gépek a fejünkre nőnek, elég az is, ha túlzottan rábízzuk magunkat az eredményeikre.

Milyen társadalmi és politikai jövő vár ránk, ha a nem tudatos, de rendkívül intelligens algoritmusok már most is helyettünk hoznak döntéseket?

A megfigyelési technológia (is) olyan rohamtempóban fejlődik, hogy ami tíz évvel ezelőtt még science fictionnek tűnt, az ma már elavultnak számít. Azzal kapcsolatban, hogy ebből milyen komoly gondok származhatnak, Yuval Noah Harari világhírű történész gondolatait gyűjtöttük össze.

Ha nagyon összeszedem magam, pár tucat regényt tudok elolvasni egy évben. Viszont gyakran fantáziálok arról, hogy sok ezer irodalmi mű megismerésével mennyivel komplexebben láthatnám a világot. Egy nemrég publikált tanulmány szerint ez nem feltétlenül lenne így. Egy gép ugyanis 3,5 millió könyv feldolgozását követően bizonyos szempontból nem bölcsebbé vált, csak rettentően előítéletessé.

A generációzás problémájáról, emberek és gépek viszonyáról, és a szakmák sorsáról kérdeztük Nemes Orsolya generációkutatót.

Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Néha azt képzeljük, hogy ilyenkor teljesen lekapcsol a rendszerünk, és áldásos módon egyáltalán nem vagyunk tudatában annak, mi zajlik körülöttünk. A legújabb idegtudományi vizsgálatok szerint azonban ez óriási tévedés: mindannyiunkban ott él egy nindzsa, aki ilyenkor is monitorozza a környezetét.

Amerikai kutatók megalkottak egy programot, mely felismeri, ha valaki hazudik online csetelés közben.

Egy betegség diagnosztizálása számos információ feldolgozását és a köztük lévő logikai összefüggések felállítását igényli, melyeket a számítógépes intelligencia hatékonyabban képes elvégezni, mint az emberi elme. Egy új orvosi program tesztje legalábbis ezt bizonyítja.

Különleges újra és újra átélni azt, ahogy a filmvilág jövőbe tekintő sci-fi-filmjei múlttá válnak. Ahogy telik az idő, öregszünk mi is, a régi idők futurisztikus klasszikusai sorra válnak valósággá.

Napjainkban sohasem látott iramban fejlődik a technológia, radikálisan változtatva meg az életünket szinte egyik percről a másikra. Éppen ezért nehéz feladat megjósolni, mit is hozhatnak az elkövetkezendő évek ezen a téren, kutatók mégis folyamatosan próbálják kitalálni, milyen fontos újítások kerülhetnek a reflektorfénybe a közeljövőben.

Attól kell tartani jobban, hogy a robotok elveszik a munkánkat, vagy hogy elveszik a művészetünket?