Kevés ember köti össze a luxus szót a börtönökkel, pedig ha az összeállításunkban szereplő büntetés-végrehajtási intézeteket kicsit közelebbről is megismered, te is indokoltnak fogod tartani a jelző használatát.
Szűkös, sötét cellák, jéghideg, kopár falak, súlyos biztonsági ajtók, szögesdrótok, elektromos kerítések, rács addig, amíg a szem ellát, vitatható higiéniai körülmények és erőszak – jobbára ilyennek képzeljük el a világ legdurvább börtöneit. Egészen addig, amíg be nem pillantunk egy szigorúan védett norvégiai büntetés-végrehajtási intézet ablakán, ahol az észak-európai ország legkeményebb bűnözői majdhogynem szabadon élhetnek.
1863 nem csak a híres gettysburgi csata, az amerikai polgárháború véres összecsapása miatt nevezetes év, de nem is csupán II. Izabella spanyol királynő trónfosztása okán, vagy mert ekkor avatták fel a Sió-zsilipet a Balaton vízszintjének szabályozására. Ebben az évben készült az első kerékpár, piacra dobták a margarint is, de történt még valami: az első írásos feljegyzések ebből az évből számolnak be halpedikűr-terápiáról a törököknél. Vajon egészséges ez a fura, de mára elterjedt kezelés?
Miközben a magyaroknak még arra sincs elég pénze, hogy akár külföldre, akár a Balatonhoz hosszabb időre elutazzanak, addig a világ boldogabbik felén elképesztő árakkal várják a luxusvendégeket a legdrágább szállodák. No de mit adnak cserébe napi ötvenmillió forintért?
Imelda Marcos szépségkirálynőből lett a Fülöp-szigeteket két évtizeden keresztül kormányzó diktátor, Ferdinand Marcos felesége. A hírhedt first lady imádta a luxust, cipőket, ékszereket és műkincseket gyűjtött, miközben az ország a gazdasági csőd szélén állt, extravagáns életstílusa miatt hazájában és a világban is híres és hírhedt figura vált belőle.
Hogyan lesz séfből díjnyertes sajtkészítő? Miként boldogul manapság egy méhészdinasztia Magyarországon, és hány kontinensen isszák Tokaj legízletesebb borait? Mégis mennyi mangalicát és kecskesajtot fogyasztanak a hazai luxuséttermekben? Erről, és egy térség vállalkozásait gyümölcsözően fenntartó stratégiáról mesélnek a Dívány olvasóinak Tokaj-Hegyalja legsikeresebb termelői közül néhányan.
Ma fehér halálnak nevezzük, pedig őseink csak sápitozhattak utána. Bár régóta ismeri az emberiség az édes ízt, sokáig nem jutott hozzá egykönnyen. A répacukor tömeges elterjedése előtt minden luxusnak számított, ami édes volt. Az igazi pezsgő is azért volt olyan különleges, mert édes zamatának ízlelgetésében gyönyörködhettek az ehhez kevéssé szokott ízlelőbimbók.
Az Orient Express már Agatha Christie idejében is fogalom volt. Az írónő gyilkos krimije ugyan nem feltétlenül az utazási irodák beharangozó álomszlogenje, az ikonikus vonat ázsióját csak tovább növelte, így nem csoda, hogy a ma is funkcionáló szuperluxus utazás árai nemhogy a földön nem járnak, de több tízmilliós forintos menetjegyeivel bátran mondható, hogy csillagászati magasságokban vannak.
A fapados járatok előtt a drága repülős utak helyett még szüleink is csak a megbízható IBUSZ útjain juthattak el több tíz órás zötykölődés árán olyan úti célokra, mint Olasz- vagy Spanyolország, esetleg a görög tengerpart. A láb persze bedagadt, a fasírtszag 20 órán át terjengett a buszon, az idegenvezető pedig recsegő mikrofonba könyörgött, hogy a benzinkúti mosdószünetről mindenki időben érjen vissza, de imádtuk, és irigyeltük, aki mehetett.
„Újságíró vagyok, nem író. Egyszer próbáltam meg fikciót írni, 20 percig tartott. Nagyon nyomorúságos 20 perc volt” – mondja magáról a 9 részes, 15 újranyomást és 70 000 példányt megért Hungary-sorozat szerzője. Kordos Szabolcs alaposan elmerült a kívül csillogó luxushotelek, a maffiatagokat is szállító taxisok, a pszichológus emberismeretét felülmúló vendéglátósok és a biztonsági őrként is helytálló stewardok bekebelezően érdekes szubkultúrájában. A szerző a Díványnak szemezgetett a legérdekesebb anekdoták közül, és elsőnek beszélt ősszel megjelenő új könyvéről.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Volt egyszer egy miskolci fiú, aki úgy döntött, hogy elindul szerencsét próbálni. Útja Versailles-ba vezetett, ahol egyedüli magyarként sikeresen elvégezte a Fragrance Academy parfümkészítő mesterkurzusát, majd az évek során a fiúból nemzetközileg elismert és keresett parfümőr lett: Zólyomi Zsolt, „Magyarország orra”. Vele beszélgettünk az általa kifejlesztett anti-Covid-illatszettről, az ország első illatmúzeumáról és az illatok karriert és magánéletet befolyásoló erejéről.
