közösségi média 7 - Dívány

„Történelmünk során az emberiség sikeresen hozott létre közösen törvényeket óceánjaink, háborúink és még a minket körülvevő világűr vonatkozásában is. Jelen állás szerint ilyen nem történt az internet, a globális közbeszéd és az MI kapcsán” – írja Tilesch György és Omar Hatamleh nemrég megjelent Mesterség és intelligencia című könyvében. Miért baj, hogy ellenőrizetlenül terjednek azok a technológiák, amelyek már ma is meghatározzák az életünket? Miért nem léteznek a klímapártokhoz hasonló mesterségesintelligencia-pártok? Mi lenne az a társadalmi vízió, amelyet képviselhetnének? Dr. Tilesch György globális MI-szakértővel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével beszélgettünk.

A változás kemény dolog: minél régebb óta csinálunk valamit, annál nehezebb módosítani rajta. Persze vannak pozitív szokásaink, amelyekhez érdemes ragaszkodni. Jó dolog, ha ébredés után iszol egy pohár vizet, sétával fejezed be az ebédszünetet vagy elalvás előtt olvasol. De mi a helyzet az ártalmas rutinokkal? A cigizéssel, a szundizással, az exnek történő üzengetéssel vagy az állandó mobilozással? A rögzült viselkedések megváltozására akkor van a legnagyobb esélyed, ha érted, miről szólnak. Ebben segít a szokáshurok-elmélet.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb tiniőrülete kérdés nélkül a TikTok: az online videókat megosztó oldalon nemcsak mások előadásait lehet meghallgatni, de a kamasz maga is kipróbálhatja, hogyan tud énekelni, táncolni, előadni, milyen reakciókat kap másoktól.

Hogyan fogadtassuk el az emberekkel a Covid-19 elleni védőoltást? Mit kezdjük munkavállalók millióinak kiégésével? Hogyan tudjuk a távoktatás segítségével hatékonyan felkészíteni a gyerekeket a 21. századi élet kihívásaira? Széles körű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a világ legégetőbb kérdései közül sokra a pszichológia fogja megadni a választ. A szakma előtt álló feladatokat nemrég kiadott trendjelentésében összegezte az Amerikai Pszichológiai Társaság.

Nyilván észrevetted, hogy a közösségi médiában mindenkinek olyan klassz az élete, még annak is, akinek a valóságban nem az. Pedig ha nem teszünk úgy, mintha minden szuper lenne akkor is, amikor nem az, akkor azzal saját magunknak is jobbat tennénk.

A mai fiatalok már nagyon hamar felkerülnek az online közösségi oldalakra, a kisgyerekek pedig kellő magabiztossággal kezelik a videómegosztó platformokat. Egy olyan világba engedünk számukra belépést, amit mi sem ismerünk valójában, és éppen ezért kontrollálni sem tudjuk az ő védelmük érdekében.

Az utóbbi hónapokban kis túlzással még a csapból is az folyt, hogy a közösségi médiában ne posztoljunk a gyerekről. Csoportok alakultak pró és kontra, rengeteg cikk és poszt született, arról viszont kevés szó esett, hogy mi az oka annak, hogy a szakemberek szerint egyáltalán nem kéne gyerekekről posztolni.

Ha az olvasott hírek alapján össze kéne foglalni 2020-at, valószínűleg a világjárvány, a rendőri brutalitás, a tüntetések és tiltakozások, az összeesküvés-elméletek és a kibontakozó gazdasági válság az elsők között jutna eszünkbe.

A magyar ember ritkán ért egyet: szomorú, hogy az elmúlt napokban felháborodást keltett Kaleta-ügy az, ahol ez megtörténik. Szinte mindenki úgy gondolja, hogy a volt magyar nagykövet tettének súlyossága ellenére enyhe büntetést kapott. Van azonban ennek egy halvány pozitívuma is: végre az egész ország egy mélyen gyökerező problémára fókuszál. Vannak dolgok, amik mellett nem lehet és nem szabad csöndben elmenni. A gyerekek szexuális kizsákmányolása ilyen.

A hatékony járványügyi védekezéshez tömegek viselkedésváltozására van szükség. Ezt nagyban segítheti az az eleve adott emberi sajátosságunk, hogy hajlamosak vagyunk a magatartásunkat a társainkéhoz igazítani, legalábbis ahhoz, amit észlelünk belőle. Az online média terében vagy tévénézés közben azonban gyakran szűrt információkkal, egymástól akár homlokegyenest eltérő narratívákkal találkozunk. Hogyan lehet kilépni a buborékokból, és a párhuzamos valóságok helyett a politikai bizalmat és az összefogást erősíteni? Mit lehet tenni azért, hogy ne mérgesedjenek el végképp az évtizedes társadalmi konfliktusok, hanem a közös megküzdés érdekében most zárójelbe kerüljenek?

A mai rohanó életforma és az embereket minden pillanatban új információkkal bombázó technológia komoly veszélyeket rejt magában. Nemcsak a testi, de a szellemi egészségünk is könnyen károsodhat, ha nem vigyázunk. Lássuk, milyen veszélyekre kell odafigyelni.

A közösségi média egyre nagyobb teret nyer a tudományos életben is, ez alól a történelemtudomány sem kivétel. De vajon mennyire hasznos vagy káros a Facebook, a Twitter és más közösségi platformok a történészek számára?