Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha az olvasott hírek alapján össze kéne foglalni 2020-at, valószínűleg a világjárvány, a rendőri brutalitás, a tüntetések és tiltakozások, az összeesküvés-elméletek és a kibontakozó gazdasági válság az elsők között jutna eszünkbe.
Miközben úgy érezzük, hogy a világ egyre rosszabb hellyé válik, naponta többször csekkoljuk a különböző hírportálokat, várjuk a friss jelentést az előző napi megbetegedések számáról, élőben követjük a tüntetéseket. A félelem és a veszély növeli a szorongásunkat, ez pedig arra készteti az agyunkat, hogy lépést tartsunk a világ történéseivel. Mint az ősemberek esetében a ragadozóktól és a természeti katasztrófáktól való félelem, úgy indítja be a mostani helyzet az agyunkat és az elménket, akaratlanul is tudni akarunk mindenről, hogy felkészülten érjen minket a következő hír.
2020-nál nem lehet rosszabb?
Rengeteg tragédia történik körülöttünk. A világjárvány következtében már közel 900 ezer ember vesztette életét, az áldozatok száma pedig tovább nő. Kaliforniában és Ausztráliában rekordnagyságú tüzek pusztítanak, a társadalmi rétegek közötti szakadék egyre nagyobb és nagyobb, miközben világszerte emberek tízezrei vonulnak utcára az őket ért igazságtalanságok miatt. És ha ez még nem lenne elég, az Egyesült Államokban még hátravan egy elnökválasztás.
Az biztos, hogy 2020-ban nem csak rossz dolgok történtek. Összességében elmondható, hogy a járvány miatt nagyobb figyelmet kapott az orvostudomány, a távorvoslás következtében sokkal több ember számára váltak elérhetővé egészségügyi szolgáltatások, az antirasszista könyvek a bestsellerlisták élére törtek, soha ilyen sok menhelyi állatot nem fogadtak örökbe, mint az utóbbi hónapokban. Ha az idei évet a valaha volt legrosszabbnak érezzük, az főként azért van, mert az agyunk hajlamos a jelent negatívabb színben feltüntetni. A korlátlan médiafogyasztás torzítja a gondolkodásunkat, így nem meglepő, ha túlnyomó részben negatív gondolataink születnek.
Pesszimisták vagyunk a jövővel kapcsolatban
Az őseink valószínűleg nem értenének egyet abban, hogy 2020 lenne a legrosszabb év. Persze, történtek félelmetes dolgok, de sok hasonló eseményre volt példa korábban is – elég, ha az 1918-as spanyolnáthára gondolunk, amelynek következtében 50 millió ember halt meg. Attól pedig, hogy a demokrácia hanyatlóban van, nagyjából azóta fél az ember, mióta a demokrácia fogalma létezik.
Az amerikaiak többsége már a járvány előtt úgy gondolta, hogy az ország gyengül. Egy 2019-es felmérés eredményei szerint a válaszadók mintegy 60 százaléka érezte azt, hogy az USA-nak egyre kevesebb befolyása van a világra. A résztvevőknek csupán a 12 százaléka volt nagyon optimista az ország jövőjét illetően, 31 százalékuk inkább pesszimistán, 13 százalékuk pesszimistán látta a rájuk váró éveket.
De teljesen természetes, hogy ebben az időszakban sötétebben látjuk a dolgokat: a bezártság és elszigeteltség hatással van a mentális egészségünkre, ami növeli annak a valószínűségét, hogy negatívan látjuk a körülöttünk lévő dolgokat. Carey Morewedge, a Bostoni Egyetem professzora szerint az emberek hajlamosak arra, hogy a jelent negatívan lássák és a múltbéli dolgokat részesítsék előnyben. Ennek oka, hogy az emlékeink idővel tényleg megszépülnek, az agyunk sok negatív dolgot képes kizárni, így csak az örömteli események maradnak meg. Ha például arra gondolunk, hogy szeretünk kirándulni, nem az esős, hideg és saras kirándulások fognak eszünkbe jutni. A múltat a pozitívumok alapján ítéljük, míg a jelent minden rendelkezésünkre álló szempont szerint vizsgáljuk.
A közösségi médiával tesszük tönkre a jelent?
Nem meglepő módon a túlzott hírfogyasztás stresszt okoz. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2017-es felmérése szerint azok az emberek, akik rendszeresen követik a híreket, alváshiánnyal, stresszel, szorongással, fáradtsággal és egyéb negatív mentális tünetekkel küzdenek. Ugyanennek a kutatásnak az eredményei szerint az emberek 20 százaléka figyeli folyamatosan a közösségi médiát és a híreket, és minden tizedik ember óránként rájuk pillant.
Bár úgy tűnik, hogy a mostani hírek sokkolóbbak, mint a korábbiak, az az elképzelés, hogy a médiafogyasztási szokásaink negatívan befolyásolják a világról alkotott képünket, nem új keletű. 1968-ban a Pennsylvaniai Egyetem vizsgálta a jelenséget: a kutatás során közvetlen összefüggést találtak a televízió előtt töltött idő mennyisége és annak valószínűsége között, hogy az illető mennyire tartja félelmetesnek vagy veszélyesnek a világot. Hasonló a helyzet az erőszakkal is. Azok, akik több erőszakos tévéműsort néznek, azt gondolják, hogy az erőszak a valóságban is általános. Ez összhangban áll azzal az elmélettel, miszerint minél több tévét néz valaki, annál inkább hiszi azt, hogy a televízió a valóságot tükrözi.
Mesfin Awoke Bekalu, a Harvard Egyetem kutatója szerint azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a közösségi média és a televíziózás hatásai nem minden esetben egyeznek. A tévézés ugyanis passzív tevékenység, ezzel szemben a közösségi médiában való tevékenykedés aktív részvételt igényel, ennek a hatásait vizsgálni pedig sokkal bonyolultabb. Pozitívumként hozhatjuk fel, hogy a közösségi média érzelmi és szociális támogatást is kínál a felhasználóinak, ez pedig rengeteg embernek jelent segítséget a karantén ideje alatt. A közösségi média használata azonban könnyen háttérbe szoríthatja a valós interakciókat, a személyes kommunikációt, a testmozgást vagy az alvást is.
A közösségi médiára könnyű rácsúszni. Minden alkalommal, amikor megnyitjuk valamelyik felületet, újabb lehetőséget teremtünk arra, hogy valamilyen pszichés csapdába essünk. Az interneten látottakhoz való hasonlítgatás, az állandó versengés következtében könnyen kialakulhat szorongás, önbizalomhiány, az ismerősök vagy idegen emberek életének nyomon követése negatív pszichés hatásokkal jár. Ezzel szemben ha a járvány idején a barátainkkal, családtagjainkkal fenntartjuk a kapcsolatot, pozitív beszélgetéseket folytatunk, figyelünk egymásra, az pozitívan hat a közérzetünkre.
A szakemberek szerint valószínűleg soha nem látjuk tökéletesnek a jelent, de megtanulhatjuk, hogy hogyan kezeljük helyén a dolgokat. Első lépésként érdemes megvizsgálni, hogy az általunk fogyasztott média miként hat a gondolkodásunkra. Időnként érdemes felülvizsgálni azt is, hogy kikkel vesszük körül magunkat, milyen híreket olvasunk és milyen tartalmakat fogyasztunk. A közösségi média hatására ugyanis sokan hajlamosak rosszabb színben látni a jelent, mint a múltat.
Ha biztos vagy benne, hogy az idei a legrosszabb év, lapozz fel egy történelemkönyvet. Bár a világjárvány és az erdőtüzek tényleg borzalmas jelenségek, sokkal nehezebb lett volna a középkorban megküzdeni ezekkel. Vedd sorra mindazt, amid van – hidd el, nem is olyan rossz a helyzet.
