A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, melyet több milliárd ember fogyaszt nap mint nap. Mégsem rajong érte mindenki: III. Gusztáv 18. századi svéd király halálos méregnek tartotta, és annyira utálta kedvenc koffeinbombánkat, hogy bizarr kísérlettel próbálta bebizonyítani annak káros mivoltát.
Megdöbbentő tanulmányt tettek közzé, amely új távlatokat nyithat a kihalás szélén álló fajok megmentését illetően.
A kazah–üzbég határon, a szinte teljesen kiszáradt Aral-tóban található az Újjászületés Szigete. Nem víz határolja, hanem a sivatag mérgező pora, így nem véletlen, hogy a közelben lakók inkább Halvaszületett néven emlegetik.
Előfordul, hogy saját találmányuk sodorja bajba a lelkes feltalálókat – ez történt az ejtőernyőruhát megalkotó párizsi szabómesterrel, aki 1912-ben az Eiffel-toronyból vetette le magát, hogy bizonyítja zsenijét. Az őrült kísérlet nem úgy sikerült, mint remélte.
Harry Daghlian és Louis Slotin fizikusok gyötrelmes halált haltak, miután az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban a „démonmagként” elnevezett plutóniumgömbön kísérleteztek, amit atombombában való használatra szántak volna, ha Japán nem adja meg magát.
Számos etikai kérdést vet fel az a kísérlet, ami gyakorlatilag Pavlov kutyájának továbbfejlesztett és szomorú változata.
A kóla, érkezzen bármelyik márkától, mára az életünk részévé vált. Hiába tudjuk, hogy káros a benne lévő cukor, hogy tönkreteszi a fogakat, a gyomrot, nehéz megállni, hogy ne igyunk belőle egy-egy pohárral. Talán ez az új kísérlet segít visszaszorítani a kólafogyasztást.
A tudomány történetében szép számmal akadnak meglepő, sőt, egészen bizarr kísérletek – előkelő helyet foglal el ezek között a Vörös Frankensteinnek becézett szovjet tudós, Ilja Ivanov munkássága, aki csimpánz- és orángutánondóval akart nőket megtermékenyíteni, hogy ember-majom hibrideket hozzon létre.
Az orvostudomány fejlődését a múltban gyakran megkérdőjelezhető, sőt, mai szemmel egészen horrorisztikusnak nevezhető kísérletek segítették – a szervátültetés úttörője, a szovjet Vlagyimir Gyemihov talán még Frankensteint is irigylésre késztető módon kétfejű kutyákat hozott létre, hogy megtudja, képes-e az agy idegen testben funkcionálni.
Ma már tudjuk, hogy számos oka van annak, miért kötődünk az édesanyánkhoz. Hetven évvel ezelőtt azonban még aktívan foglalkoztatta a kutatókat, hogy a csecsemő csak azért ragaszkodik-e az anyjához, mert attól a túléléséhez szükséges táplálékot kapja, vagy esetleg más tényező is szerepet játszik a köztük lévő kötelék kialakulásában? Harry Harlow horrorisztikus majomkísérletében pontosan erre kereste a választ.
Hetedik osztálytól a fizika mellett már kémiát is tanulnak a gyerekek. Rettegett tantárgyak, amiken kínkeservesen próbálják átküzdeni magukat, és aztán örökre elfelejteni az egészet. Pedig lehetne ez másképp is.
Szeptember első napján egy pisztolycsőben elakadó golyó mentette meg az argentin elnökhelyettes életét, nem sokkal azt követően, hogy Salman Rushdie írót színpadon támadták meg. A közelmúlt merényletkísérletei nem előzmény nélküliek: a történelem jelentős figuráinak életére veszélyt jelentő támadásokat vesszük most sorra.
