Rekord mennyiségű Covid elleni védőoltást kapott egy német férfi. A vakcinák iránti szenvedélyét a tudomány is kihasználta.
Egy új kutatás megállapította, hogy a hasi zsír összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór korai szakaszával. A has körfogatának növekedése évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt utalhat már a demenciára, illetve arra is, hogy gyulladás van az agyunkban.
Az ebolánál is halálosabb az a szupervírus, amit kínai tudósok fejlesztettek ki. Az állatkísérletek során végzetesnek bizonyuló fertőzés először a szemet támadja meg.
A tudósok előtt már jó ideje ismert, hogy egyes állatok a szagok alapján képesek felismerni bizonyos betegségeket. Most a méhekről derült ki, hogy azonosíthatják a tüdőrákot.
Egy új kutatás szerint vannak olyan emberek, akiknek az agyában megtalálhatóak a szellemi leépüléssel járó betegség, az Alzheimer-kór jelei, azonban tüneteik nincsenek. Arra keresték a választ, hogy hogyan lehetséges ez.
Egy új tanulmány szoros összefüggést talált a szaglás elvesztése és a szívelégtelenség kialakulása között.
A tengerből gyűjtött kagylókban és osztrigákban aggasztó mennyiségben találtak üvegszálakat a Brightoni és Portsmouth-i Egyetemek kutatói.
Egyre többen gondolják úgy, hogy sosem fognak tudni nyugdíjba menni. A legtöbbek a megélhetési költségek emelkedése miatt tartanak ettől.
Két generációnak megérteni egymást néha lehetetlen feladatnak tűnik, olyan mintha más-más idegen nyelvet beszélnének. Kiderült, hogy a boomerek és a Z generáció az öregedésben sem értenek egyet, mutatjuk, mit gondolnak a témáról.
Közel 400 ezer ember orvosi adatait vizsgálták két évtizeden keresztül amerikai kutatók, és azt találták, hogy a multivitamin-készítmények szedése nem eredményez hosszabb életet. Sőt, bizonyos jelek arra utalnak, hogy kis mértékben hozzájárulhatnak a korai elhalálozáshoz.
A kutatók rájöttek arra, mennyi időt kell az iskolapadban eltölteni ahhoz, hogy csökkenjen a demencia kialakulása. Kiderült ugyanis, hogy minél hosszabb ideig részesül valaki oktatásban, annál jobban védett lesz a kognitív hanyatlással szemben.
Egy szingapúri nyelvészekből álló kutatócsoport megállapította, hogy a szóhasználatunk már évekkel a diagnózis felállítása előtt utalhat a demencia kialakulására. Aki ugyanis kevesebbet beszél, de több elvont főnevet használ, annál valószínűsíthető az agyi leépülés idősebb korban. Ez a beszédminta ugyanis jelentősen hasonlít az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kommunikációjára.
