Mintegy 200 tonnányi értékes rakománnyal süllyedt el 1708-ban a San José spanyol galleon nem messze Kolumbia partjaitól. Miután a hajóroncsok Szent Grálját egy véletlennek köszönhetően megtalálták, az értékes lelet nemzetközi jogi csatározások középpontjába került.
Gabriel García Márquez világhírű regénye nem csupán egy képzeletbeli világ története, hanem nagyon is valós helyekből táplálkozó irodalmi univerzum. A kolumbiai tájak, kisvárosok és folyóparti települések mind hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen Macondo, a Marquez-univerzum legikonikusabb helyszíne.
Világszerte élnek olyan madarak, köztük hazánkban is, melyek méreggel védik magukat a ragadozóktól. Ehhez általában az általuk elfogyasztott rovarok és növények toxinjait gyűjtik magukba.
Milyen lenne olyan helyen felnőni, ahol órákat vagy akár napokat kellene gyalogolnunk ahhoz, hogy elolvashassunk egy könyvet. Kolumbia egy hegyek közti kis településén ez maga a valóság.
A káprázatos La Pedra szikla tetejére vezető lépcsősor a maga 200 méteres magasságával még a légifelvételen is félelmetes: 649 lépcsőfokból áll.
Kolumbia története legsötétebb évtizedének közepén, amikor Pablo Escobar terrortámadásokkal és merényletekkel tartotta rettegésben az országot, egy virágzó kolumbiai város épp a végnapjait élte – bár ekkor még senki sem tudta, hogy súlyos katasztrófa közeleg.
Marina Chapman története egészen hihetetlen: körülbelül négy évet töltött gyerekként a kolumbiai dzsungelben, ahol az egyetlen társasága egy csapat csuklyásmajom volt.
A férfit családon belüli erőszakkal gyanúsítják.
Negyven, a dzsungelben töltött napot követően a négy kolumbiai testvér végre visszatérhet a civilizációba: a repülőszerencsétlenséget és a vadon veszélyeit egyaránt túlélő gyerekek megmenekülésének titka származásukban rejlik.
Kolumbia történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája, a Nevado del Ruíz vulkán kitörése 23 ezer ember életét oltotta ki 1985 novemberében, köztük egy 13 éves lányét, Omayra Sánchezét, akinek haláltusáját napokon keresztül közvetítette a televízió, a róla készült fénykép pedig elnyerte a World Press Photo pályázat fődíját. Az eset komoly vitákat generált világszerte, vajon mennyire etikusan tálalja a hasonló tragikus eseményeket és azok szereplőit a gyakran hírhajhász média.
Pablo Escobar, a medellíni drogkartell egykori főnöke valóban extravagáns életet élt. Ebbe beletartozott az is, hogy birtokán egzotikus állatokat, zsiráfokat, zebrákat, vízilovakat tartott.
Itt látott először havat, és itt ült először vonaton 12 évvel ezelőtt a ma 29 éves kolumbiai balettművésznő. 17 éves korában egyedül átrepülve a fél világot, egyetlen bőrönddel érkezett Budapestre. Bogotában féltésből azt sem engedték neki, hogy tömegközlekedésre szálljon, áldozatkész szülei mégis minden anyagi erejüket összpontosítva inkább a távoli, de biztonságos Magyarországra küldték szeretett kislányukat, hogy megvalósíthassa gyermekkori álmát, és táncművésszé váljon.
