Miért lett pont a nyúl és a festett tojás a húsvét hagyományos jelképe? És vajon miért pont a nyuszi hozza a tojást, és mi mióta festjük azokat?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A furcsábbnál furcsább diéták korában talán nem meglepő, hogy létezik – hol másutt, mint Amerikában – fogyókúrás módszer, mely azt ígéri, Krisztus segítségével szabadulhatsz meg a fölös kilóidtól. Gwen Shamblin Lara önjelölt keresztény fogyókúrás guruként robbant be a köztudatba az 1990-es években, majd létrehozta saját egyházát, ahol a hívők gyakran éheztették magukat, verték és megalázták a gyerekeiket, miközben vezetőjük busásan meggazdagodott.
A szerelmesek ünnepéről, a Valentin-napról, vagy magyarosan Bálint-napról sokan azt hiszik, modern kori találmány, eredete azonban a messze múltba, egészen az ókorba nyúlik vissza. A február 14-én tartott Valentin-nap a keresztény Szent Bálint vértanú ünnepeként indult, azonban a katolikus egyház egy korábbi, pogány ünnepre építette rá, amely nem egészen a szeretetről, inkább valami sokkal brutálisabbról szólt.
A halszimbólum a kereszténység legrégebbi jelképe, amelyet jóval a kereszt jele előtt használtak Jézus követői – a szimbólum pogány eredetét azonban kevesen ismerik, főként, mivel kissé pikáns jelentéstöltete miatt igyekezett minél jobban elfeledtetni az egyház az emberekkel.
Az ókor és a középkor keresztény szentjei gyakran egész életüket Isten szolgálatára áldozták, önként vállalva az önsanyargatást, a világi élvezetekről való lemondást, olykor a teljes magányt. Egyes szentek még ennél is tovább mentek, és képtelennek ható, bizarr módokat találtak rá, hogyan bizonyítsák végtelen hitüket és áldozatkészségüket: összegyűjtöttünk néhány szentet, akik erősen túlzásba vitték a szenteskedést.
Az állatoknak, a gyerekeknek, a tűzoltóknak, a tolvajoknak, de még a régészeknek és a bőrműveseknek is van védőszentje – ez azonban még korántsem meríti ki a katolikus egyház által kanonizált szenteket, akik között felettébb nagy számban találunk különös, meglepő foglalkozásokat vagy jelenségeket patronáló személyeket.
A modern kínai történelem egyik legvéresebb fejezete a Tajping-felkelés, melynek során legkevesebb 20 millió ember vesztette életét, az igazán érdekes részlet azonban a forradalom vezetőjének személye: a kizsákmányolt parasztokat Jézus Krisztus kínai öccse, polgári nevén Hung Hsziu-csüan hívta harcba a korrupt császári hatalom ellen.
„Pokolból jött démonnak” nevezte egy krónikás a 11. században élt IX. Benedeket, aki orgiákat rendezett a pápai palotában és eladta Szent Péter trónját – a kétes hírű egyházfő azonban nem csak botrányos élete miatt különleges: ő volt a legfiatalabb pápa és az egyetlen személy, akit háromszor is megválasztottak a katolikus egyház élére.
A pünkösd elnevezése a görög ötvenedik (petekoszté) szóból származik, ami a húsvét utáni ötvenedik napot jelöli. A húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott ünnepen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. A pünkösdhöz a magyar néphagyományban több szokás is kötődik, és több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a rómaiak tavaszköszöntő ünnepére, a floráliákra, amikor Florát, a növényvilág és a virágok istennőjét ünnepelték.
Azt szokták mondani, hogy a nyugati civilizáció egyfelől a görög-római, másfelől a zsidó-keresztény kultúra alapjain nyugszik. A hellén világból megkaptuk többek között a filozófiát, a demokráciát, a sportot, a színházat és a tudományokat, míg a zsidó-keresztény kultúrkör felruházott minket a lelkiismerettel. Ez akkora hatással volt a teljes nyugati civilizációra, hogy azt egyetlen – ebben a kultúrában élő – ember sem tudja megkerülni. Vendégszerzőnk, Bialkó László Gergő írása.
A pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe (a húsvét és a karácsony után), mely előbbihez hasonlóan mozgó ünnep, vagyis minden évben más dátumra esik. Mikor lesz 2021-ben pünkösd, és mit ünnepel ilyenkor a keresztény világ?
