A világ különböző tájain más és más külsőségek közt töltik az emberek a karácsonyt: ebből nyújtunk most egy kis ízelítőt galériánkkal.
Bár hazánkban manapság talán kevéssé használt alapanyag a tenger gyümölcseinek legapróbb változata, világszerte tömegek kedvelik. Olyannyira nagy az igény rá, hogy immár veszélybe került az állat léte, melyből hozzájuthatunk.
Az ünnepek gyakran hoznak elő még azokban a családokban is rejtett feszültségeket, ahol a szülők együtt nevelik a gyerekeket. Ha válás után új családok jöttek létre, az még több kompromisszumot igényel. A békés gyertyagyújtás azonban nem lehetetlen.
A meteorológiai előrejelzések alapján semmi remény arra, hogy az idén fehér karácsonyunk legyen. Már az ünnep előestéjére enyhe tavaszias időt jósolnak, akár 12–15 fok is lehet szenteste.
Sisi gondosan válogatta az ajándékokat, többször is távol töltötte gyermekeitől az ünnepeket, az őt ért tragédiák után pedig élete végén számára már nem létezett a karácsony.
Karácsony közeledtével nemcsak a lakásunkat érdemes feldíszíteni az ünnepre, hanem lélekben is segíthetjük a ráhangolódást. Ehhez hívjuk most segítségül az irodalmat: karácsonyi könyvajánlónk következik.
Mivel 2023 tele adott már némi hócsatára lehetőséget, most, a szenteste előtti napokban sokan reménykednek végre fehér karácsonyban. Vajon a hófödte tájra vágyók álma teljesül-e idén 24-én, vagy csak egy távolabbi utazás segítheti őket hozzá a ropogós hóban ünnepléshez?
Hogyan lett a fenyőfa a karácsony központi szimbóluma? Az örökzöldek a téli időszakban régóta részei volt az emberiség történetének, mivel úgy tartották, hogy elűzi a gonosz szellemeket, boszorkányokat és távol tartja a betegségeket. Az ókori kultúrákban éppen ezért az otthonok ajtajaira és ablakaira akasztották őket. Vélhetően ez az ősi szokás éledt újjá a 16. századi Német-római Birodalomban, amikor a keresztények elkezdték feldíszíteni a fenyőfákat. A hagyomány szerint maga Luther Márton volt az első, aki egyszer hazafelé tartva egy téli estén egy ragyogó fényt látott az egyik fenyőn. Annyira megragadta a látvány, hogy innen jött a feldíszített fenyőfa ötlete.
Úgy tűnik, a meleg nem ereszti Európát, a száraz, az évszakhoz képest magas hőmérséklet különös légköri jelenséget hoz létre a hétvégén a kontinens felett.
Nem augusztus 20-án született vagy halt meg Szent István, de még csak a korona sem ezen a napon került a fejére – ez az esemény nagy valószínűséggel karácsony első napján történt meg.
A karácsony akkor is karácsony, ha éppen háború van. 1944-ben az ország már a sokadik háborús karácsonyára készült, a front pedig egyre inkább közeledett Budapest felé. Hogyan vészelte át 1944 karácsonyát egy kisgyermekes anya, egy ünnepelt író és egy vagyonától megfosztott hajdani mecénás? Naplójegyzetek 1944-ből.
Egy évenkénti népszerűségi lista szerint 1987-ben lehetett a legolcsóbban megúszni az ajándékvásárlást, a legtöbbe viszont az elmúlt évek kerültek. És bár az amerikaiak kívánságlistáján idén előretörtek az egyszerűbb megoldások, vagyis a pénz és az utalványok, azért az élmény ajándékozása töretlen népszerűségnek örvend az egész világon. Ajándéktippjeink is ezt tükrözik.
