A hantavírussal összefüggésbe hozott óceánjáró kapcsán felmerült a világjárványtól való félelem, ez azonban alaptalan. A hantavírus ugyanis – a COVID-dal ellentétben – nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy abból széles körű járvány alakuljon ki.
Az MV Hondius nevű holland óceánjáró hajón egy többhetes sarkvidéki túra során jelent meg a hantavírus, a fertőzés eddig három utas életét követelte. A tragikus események miatt a hajón tartózkodó mintegy 150 ember karanténba került, miközben a szakértők versenyt futnak az idővel a ritka betegség megfékezése érdekében.
Világszerte milliókat érint, mégsincs a köztudatban ez az „elfeledett” trópusi betegség. Európában a globalizáció miatt érdemes tudni róla.
A permafroszt olvadása új felfedezéseket tesz lehetővé. A kiolvadó ősi organizmusok sokakat aggasztanak, holott az általuk hordozott veszély sokkal kisebb, mint az a tudás, amit a vizsgálatuk révén az orvostudomány megszerezhet.
Egyre több európai országban terjed a csirkékre és más madárfajokra komoly veszélyt jelentő Newcastle-kór. A járványhelyzet a magyar termelőkre nézve is kockázatot jelent.
Újabb európai országban jelent meg a rendkívül fertőző ragadós száj- és körömfájás. Ciprus után Görögországban, Leszbosz szigetén is azonosították a vírust. A fertőzés eddig öt állattartó telepen terjedt el, több mint 1500 állat válhatott érintetté.
Sürgős intézkedéseket kellett elrendelni Angliában a tömegeket megfertőző agyhártyagyulladás miatt. A főként a fiatalokat érintő járvány továbbterjedésétől tartanak, az ugyanis közösségben gyorsan fertőz. Az agyhártyagyulladás antibiotikumos kezelés híján akár halálos is lehet.
Továbbra is jelentős az influenzaszerű megbetegedések száma Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján február végén és március elején több mint 45 ezer ember fordult orvoshoz ilyen tünetekkel, míg akut légúti fertőzés miatt közel 230 ezren keresték fel a rendelőket.
A 2020 és 2024 közti statisztikai adatok szerint több mint kétszeresére nőtt a szifiliszes megbetegedések száma hazánkban. A szakemberek a megelőzés hiányát látják az egyik legkomolyabbnak az okok között.
Léteznek azok a kutatók, akik éjt nappallá téve egy laborban dolgoznak, és hosszas disszertációkban összegzik tudományos munkájukat, és azok, akik “élesben” szerzik tapasztalatukat, hogy aztán abba a bizonyos laborba visszatérve finomhangolják találmányukat. Hélène Sparrow járványkutató ebbe az utóbbi kategóriába tartozott: a fronton saját maga szembesült a járványok pusztító erejével, és egész munkásságát ezek megfékezésének szentelte.
Magyar orvosok és külföldi szakemberek is figyelmeztetnek, még mindig probléma a rég elfeledett betegség, a kanyaró a kontinens lakói számára.
A nagy strasbourgi táncjárvány mindmáig a középkor legvitatottabb tömeges megbetegedése.
