izland 2 - Dívány

Egyre fokozódik a szeizmikus aktivitás, egy napja egymást érik a földmozgások országszerte.

Kezdetben nem lesz magas a turistaadó összege, de a részletekkel még adós maradt a miniszterelnök.

Mindannyian vágyunk arra időnként, hogy csend és nyugalom legyen körülöttünk. De vajon mennyi idő alatt lehet megunni az önként vállalt magányosságot? Egy távoli izlandi szigeten, a világ legmagányosabb házában akár ki is derülhet, hogy meddig viselhető el a hatalmas csend.

Egy gyönyörű magyar stewardess Spanyolországban megismerkedik félig olasz, félig angol pilóta kollégájával, nem sokkal később a házaspár Délkelet-Ázsia fülledt melegében neveli kislányukat, amikor Izlandon álláslehetőséget kapnak. Az izzasztó melegből egy decemberi, hófúvásos, sötét téli napon érkeztek kétnapos terepszemléjükre az északi szigetországba, amely azonnal megfogta őket. Öt éve élnek Reykjavíkban.

Míg Magyarországon egyebek mellett a bejgli, a szaloncukor, a halászlé, a fa alá rejtett ajándékok és a betlehemezés számítanak a karácsony hagyományos kellékeinek, más országokban találkozhatunk kifejezetten meglepő, sőt, viccesnek tűnő ünnepi szokásokkal – ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

Ha egy olyan szigetország első telepeseként kell túlélned, mint Izland, mindent megeszel. Mindent.

Sokat töprengtem azon, hogy mióta vágyom Izlandra. Nem jöttem rá. Talán abban a pillanatban, hogy tudomást szereztem a létezéséről, a földöntúli tájakról, amiket a helyiek szerint trollok és tündérek laknak. Végül úgy döntöttem, hogy nem álmodozom róla többet, hanem elmegyek, és megnézem magamnak.

Alapvetően nem gondolkodunk sokat azon, milyen hangok hagyják el a torkunkat. Ha izgatottak vagyunk vagy félünk, sikítunk – főleg a nők, de azért a férfiakat sem kell félteni. A koronavírus azonban ebbe a természetes működésbe is beleszól.

Az izlandi hiedelmek és mondák maguk is olyanok, akár a környezet, amelyben megszülettek: vadak, lidércesek és misztikusak.

Izland semmihez sem fogható, csodálatos ország, ahol kétségkívül a természet az úr. Kevés embert ismerek, akinek ne lenne bakancslistás úti célja, de ha az ember eljut a szigetre, hamar rájön, az élet nem is lehet olyan egyszerű kitéve az elemeknek. Dávid Panni, a csend/élet Magazin főszerkesztője és a Kedves Fiók bloggere mesélt arról, hogyan élte meg az elmúlt közel két évet a tűz és a jég országában, milyen nehézségekkel találkozott és milyen csodák kárpótolták értük.

A leghasznosabb tanács, amit az izlandi utamhoz olvastam, az volt, hogy ne álljak meg úton-útfélen minden vízesést, mohás hegyoldalak mögül felbukkanó partot és fűcsomót lefotózni, mert akkor az utam kizárólag fényképezőgép-csattogtatással telik majd. Egyben ez volt a legnehezebben betartható intelem is. A fjordok, vízesések, gleccserek mind újabb és újabb fotóért kiáltanak. Különben úgysem hinné el senki, hogy léteznek.

Kenhető, finomabb, lágyabb vajat akarsz? Egy izlandi séf módszerével egészen új szintre emelheted a regglizést!