irodalomtörténet - Dívány

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Közel 200 évvel Mary Shelley Frankenstein története előtt már felbukkant a tudományos fantasztikus és a modern fantasy előképe. A sokak által a sci-fi műfaj egyik alapművének tartott The Blazing World egy nő abszolút uralmáról szól, aki császárnőként uralkodik egy párhuzamos dimenzióban.

Modernista fenegyerek, öngyötrő atléta, a mindennapi dolgainkat észrevétető szem. Pár kifejezés azok közül, amelyekkel a megalkuvást nem ismerő, olvasóit örökké meglepő Mészöly Miklós jellemezhető. A magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakját két írónemzedék is mesterének tekintette, inspirálta Nádast, Esterházyt és Krasznahorkait. Bár kétségkívül megbecsült szerző, nem vált széles körben népszerűvé. Miért? Mi az, amit ma is tanulhatnánk tőle? Melyik könyvével érdemes kezdeni, ha megismerkednénk a szövegeivel? A 100 évvel ezelőtt született író legfontosabb műveiről, meg nem valósult terveiről, és feleségével, Polcz Alaine-nel való kapcsolatáról beszélgettünk Szolláth Dávid irodalomtörténésszel, a Mészöly Miklós című monográfia szerzőjével.