Az inflációkövető adóemelések miatt számos dolog lesz drágább jövőre az üzemanyagtól az alkoholos italokig.
A jelenlegi inflációs adatok azt mutatják, hogy az élelmiszerek árának emelkedése mögött nem a kiskereskedelmi árrés áll – állítja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Éppen ezért az augusztus végi árrésstop-kivezetést szükséges lépésnek tartja.
Az infláció a nyári szezontermékeket és strandételeket sem hagyta érintetlenül: elképesztően sokat drágult a lángos, a jégkrém és a dinnye is – egy vendégéjszakáról nem is beszélve.
Nem magyar sajátosság, hogy ilyen magas a szezonális élelmiszerek ára: a zöldség- és gyümölcsdrágulás oka a kedvezőtlen tavaszi időjárásban keresendő.
Egyre nagyobb a különbség az átlagfizetések és az átlagos nyugdíjak között: 2010-ben utóbbi az átlagbér 65,1 százalékát tette ki. Ma azonban a felét sem éri el.
Az előrejelzettnél magasabb infláció miatt folyamatosan mínuszban vannak a nyugdíjasok – az Országos Nyugdíjas Parlament ezért áprilisra előrehozná a novemberben esedékes korrekciót.
Az infláció látványos, ha azt vesszük észre, hogy hónapról hónapra több pénzt kérnek tőlünk egyes élelmiszerekért vagy használati tárgyakért, de az életstílus-inflációt ennél jelentősen nehezebb tetten érni.
Lényegében biztosnak tekinthető, hogy idén novemberben több tízezer forinthoz jutnak a nyugdíjasok – ennek oka azonban az infláció, vagyis egészen addig kevesebbet ér a pénzük a boltokban.
Az Index birtokába került az a 30 élelmiszert tartalmazó felsorolás, melyre érvényes lehet az árrés-stop a jövőben. A listán húsok, lisztek és zöldségfélék mellett tejtermékek is helyet kaptak, a magyaros fogások alapját képező vöröshagyma azonban nem került rá fel.
Fontos részletek derültek ki az árrésstoppal kapcsolatban. A boltoknak méretüktől függően kell betartaniuk az új szabályokat.
Az alapvető élelmiszerek esetében önkéntes árcsökkentést vár el a Nemzetgazdasági Minisztérium a kiskereskedelmi láncoktól. Amennyiben ez nem következik be, árstop jöhet.
A szakértők szerint sem lehetetlen elérni néhány éven belül a kormány által célként kitűzött egymilliós átlagkeresetet, ugyanakkor ez elhozhatja az 1500 forintos kenyérrel járó, komoly inflációt is.
