A szakértő szerint egy kulcsfontosságú képességünk fejlesztésével idősen is elégedetté válhatunk testképünkkel.
Amikor a 104 éves hölggyel beszélgetve szóba került egy hetven fölötti közös ismerős, csak ennyit mondott a korára: „Nahát! Szemtelenül fiatal!” És igen, onnan nézve minden egy kicsit más. Illetve, az a durva, hogy nem feltétlenül. Ha valaki tesz azért, hogy friss maradjon, egyedüllétekor pasziánsszal és keresztrejtvényfejtéssel csapja agyon az időt, hetente többször kártyapartit ad, verseket ír és szaval, az belül nem öregszik.
A szervezeten kívüli megtermékenyítés eljárása új dimenzióba helyezte a szülőképesség felső korhatárával kapcsolatos elképzeléseket: egyre-másra jönnek a hírek a 60-as, sőt, a 70-es éveikben járó újdonsült és boldog kismamákról. Ugyanakkor megjelent az etikai nézőpont is, amelynek egyik első markáns megszólaltatója egy pápa volt.
A legtöbb embert foglalkoztatja a kérdés, vajon mi lehet a hosszú élet titka – az elme frissen tartásában, netán a helyes táplálkozásban, az aktív, sportos életmódban rejlik a válasz? Cikkünkből kiderül, saját bevallásuk szerint hogyan értek el százévesnél is magasabb kort a világ legidősebb emberei.
Idősebb férfiak és szex: elsőre nehéz, sőt lelombozó témának tűnik, főleg, mert szinte mindig problémacentrikusan nyúlunk hozzá. Lássuk csak, mi megy tönkre 45, 50 vagy 60 után! Milyen zavarok, betegségek és nehézségek jelentkezhetnek, és hogyan vágja tönkre mindez a korábban jól funkcionáló szexuális életet? Hogy lehet gyógyszerekkel, terápiával, kuruzslással közbeavatkozni? És egyáltalán, meddig van még szükség erre a macerára? Ha innen közelítjük meg a középkorú vagy idősebb férfiak és a szex viszonyát, meglehetősen terhelt kapcsolat képe bontakozik ki, amiben valószínűleg a női partner sem jár túl jól.
A szex a legtöbb intim kapcsolat elengedhetetlen része, és bár az idő előrehaladtával előfordulhat, hogy csökken a vágy, rengeteg idős ember számára a szex továbbra is az élet fontos részét képezi.
Idősebb korban a testi és lelki változások miatt megcsappanhat a libidó, és szexuális problémák léphetnek fel a korábban kiegyensúlyozott párkapcsolatokban is. Őszinte párbeszéddel azonban képesek lehettek orvosolni a gondokat.
Én a szerencsésebbek közé tartozom. Sok mindent meg tudok tenni a vírushelyzet közepette online is, amit korábban offline végeztem. Csak a múlt héten részt vettem munkahelyi értekezleten, baráti találkozókon, tanítottam, ruhát és ételt rendeltem, sőt még színházban is voltam a nappalim kanapéjáról. Persze ez nem az igazi, persze van hiányérzetem. Ugyanakkor sokan élnek Magyarországon olyanok, akiknek nincs internetünk, vagy nem boldogulnak a technológiával. Közéjük tartozik az idős emberek többsége. Az én nagymamám, de lehet, hogy a te nagyszüleid, szüleid is. Ők nem fognak online terápiába menni, a közösségi médiában ventillálni vagy mentális egészségről szóló cikkeket olvasni a neten. Most is te vagy az, aki ideáig jutott ebben a bevezetőben, és te vagy az is, aki rengeteget segíthetsz nekik. Egy régi módszerről szóló új kutatás ad ötletet, hogyan.
Évente mintegy 800 ezren vetnek önkezűleg véget az életüknek, minden 40. másodpercre jut egy befejezett öngyilkosság a világon. A téma rendkívül fontos, ennek megfelelően jól kutatott terület. Rengeteg mindent tudunk róla: például azt, hogy mely országokban fordul elő a leggyakrabban (Guyanában, Grönlandon, Kazahsztánban, Litvániában, Oroszországban) és hogy mikor a legvalószínűbb a bekövetkezése (délután, hétfőn, hó elején, tavasszal és nyáron). A számos ismert rizikótényező mellett most egy olyan faktort kezdtek el vizsgálni dél-koreai tudósok, amelyet elsőre nem valószínű, hogy az öngyilkossági gondolatok megemelkedéséhez kötnénk: a kézszorítás erősségét.
Nagy-Britanniában jelenleg is több olyan hosszmetszeti kutatás zajlik, amelynek keretében a születésüktől fogva, bizonyos időközönként, több alkalommal vizsgálják a résztvevőket. Mivel az 1980-as évektől kezdve a mentális egészséggel összefüggő adatokat is lekérdeznek ezekben a nagy ívű projektekben, így lehetőség nyílt annak összehasonlítására, hogy hogyan alakultak az 1946-ban, 1958-ban és 1970-ben született emberek pszichés nehézségei a felnőtt életük folyamán. Mikor számoltak be a legtöbb stresszről, tünetről, és volt-e különbség a generációk között?
Te hány évesnek érzed magad? Nyolcvannak, pedig negyven sem vagy még? Tizenhatnak, mert épp most értél haza a nyaralásodból? Meglehetősen ritka, hogy valaki pontosan annyinak érezze magát, amennyi a biológiai kora, vagy éppen elégedett legyen azzal. A szubjektív életkor nemcsak létező jelenség, de hatással van testi-lelki egészségünkre is.
A legtöbben úgy gondolják, hogy harminc-, legkésőbb negyvenéves korukra kialakul a személyiségük, s innentől kezdve már csak a tapasztalatszerzés, majd az öregedés következik. Az ember azonban ennél sokkal bonyolultabb, és bizony a jellemünk is folyamatos változásokon esik át.
