hollandia 2 - Dívány

Rubens molett nőalakjait, drámai oltárképeit, híres portréit mindenki ismeri – a barokk festő kétségtelenül kitörölhetetlenül beleírta magát a művészet legnagyobbjainak könyvébe. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a flamand művész mindeközben elismert diplomata is volt, akit olykor kémkedéssel is megbíztak európai uralkodók.

Noha első látásra semmi különleges nincs a hollandiai Tilburg egyik körforgalmában, a naponta többször arra autózóknak valami szokatlan azért mégiscsak feltűnik.

A legtöbb holland háztartásban egyáltalán nem használnak függönyt. A hollandoknak ugyanis úgy gondolják, hogy nincs rejtegetnivalójuk.

Tulajdonképpen a második világháború vége óta próbálják újra és újra kideríteni, hogy pontosan mi történehetett Anne Frankkal és családjával: hogyan tudta meg a Gestapo, hogy hol rejtőznek, ki árulta el őket, és hogyan jutottak a nácik kezére.

Bekeményített Rotterdam önkormányzata: a romló közlekedésbiztonság miatt a legforgalmasabb területeken komoly sebességkorlátozást vezetnek be.

Nem minden külföldi egyetemre juthatnak be a diákok a magyar érettségivel, egyes országokban nem tanulhatnak tovább különbözeti vizsga nélkül.

Már a semmittevés gondolata is sokakban lelkiismeret-furdalást ébreszt, nemhogy még maga a cél nélküli láblógatás. Ezzel szemben a hollandok akár a hétköznapjaikba is előszeretettel beiktatják azt a stresszcsökkentő módszert, ami már az egész világ érdeklődését felkeltette.

Ben Bril, a legfiatalabb ökölvívó olimpikon 1912-ben született. Mire elérte a harmincas éveit, életét megváltoztatta az invázió, az erőszak és az antiszemitizmus. Akármilyen fényesen is indult a pályája, utána csoda, hogy egyáltalán életben maradt.

A rendszerszerető és sokszor akár hónapokra előre tervező hollandok a magyaroknak éppen azokat a tulajdonságait szeretik, amelyek az ő életükből hiányoznak. De mégis, milyenek vagyunk mi, magyarok a hollandok szemével nézve? Némely jellemvonásunkon biztosan sokan meg fognak lepődni.

Meggyőződésem, hogy sokkal egyszerűbb, letisztultabb és stresszmentesebb lenne az életünk, az egymáshoz való kapcsolódásunk, ha néhány holland szokást mi, magyarok is beiktatnánk az életünkbe. Bettivel csaknem tíz éve találkoztunk utoljára, azóta jó messzire, Hollandiába sodorta az élet, ahol köszöni szépen, nagyon jól érzi magát. Hogy miért? Ő maga mesélte el.

Weisz Árpád a labdarúgás nemzetközileg elismert szaktekintélyének számított az 1930-as években, aki négyszer, két különböző csapat edzőjeként is megnyerte az olasz bajnokságot, módszereit egész Európában igyekeztek ellesni. Származása miatt mégis üldözték, a legendás edző náci haláltáborban hunyt el.

Az új szabályozás értelmében azoknak az 1–12 éves gyerekeknek, akiknek betegsége nagy szenvedést okoz, jobbulás pedig nem várható, kérhetővé válik a kegyes halál.