Nincs olyan ember a világon, akit életében legalább egyszer ne bántott volna meg valaki. Legyen az munkatárs, családtag vagy barát, egy-egy rosszul megfogalmazott megjegyzés akár még napokkal később is fájdalmat tud okozni.
Érdekes és hasznos tényeket gyűjtöttünk össze a haragról, és azt is eláruljuk, legközelebb mit tegyen – és mit ne -, amikor nagyon begurul.
A dühöt a legtöbb ember megszüntetendő problémának tartja, hiszen a harag képes megmérgezni a hétköznapokat és a társas kapcsolatokat. Ryan Martin dühkutató azonban egy egészen másfajta megközelítését mutatja be ennek az alapvetően lobbanékony érzelemnek. Lehetséges, hogy a pitiáner bosszúságaink inkább rólunk szólnak, az őszinte felháborodásunk viszont arról, hogy valami nagyon félrecsúszott a világban?
Ha valaki megbánt, akkor arra haragszunk, ez normális érzés. De nem mindegy, hogy mennyire és meddig. A haragtartás és a bosszúvágy ugyanis hosszú távon felemészti az embert – ezért muszáj megtanulnunk megbocsátani.
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad. A tízparancsolat egészen explicit módon fogalmazza meg a gyermeki engedelmesség erényét, amely mélyen beleivódott a kultúránkba. Talán ezért van az, hogy nem beszélünk eleget azokról a törésvonalakról, amik a legtöbb családban léteznek. Talán ezért van az is, hogy ennyire fájnak.
Svájci kutatók megtalálták a haragért és a bosszúállásért felelős agyi területeket
Szeretünk felháborodni igazságtalanságokon, elítélendő dolgokon. Ez nem csak szófordulat, tényleg szeretjük a felháborodásunkat, mert jót tesz nekünk: csökkenti a bűntudatunkat és segít, hogy jobb embernek érezzük magunkat.
Már óvodásként megtanuljuk az alapokat arról, hogy kezeljük a frusztrációt, hogy éljük meg, hogyan fejezzük ki a haragunkat. Felnőttkorban a düh gyakran más érzelmekkel vegyesen jelenik meg, leggyakrabban félelemmel, bűntudattal, szomorúsággal. Lelki és testi egészségünk, környezetünk védelme érdekében fontos megtanulnunk jól bánni a haragunkkal.
Azt hitte, az érzelmek irracionálisak vagy csak úgy megtörténnek velünk és semmit nem tehetünk ellenük? Nagyon tévedett.
Számos tanulmány bebizonyította már, hogy az imádkozás jó hatással van az ember lelkiállapotára. A legújabb szerint az ima ereje abban rejlik, hogy megváltoztatjuk a hozzáállásunkat a körülöttünk lévő világhoz.
