A középkorban és a kora újkorban mai szemmel hihetetlenül kegyetlen, embertelen módszerekkel büntették meg az elítélt bűnösöket – a valaha volt talán legkegyetlenebb büntetést nem egy ellenséges uralkodó, hadvezér, lázadó vagy tömeggyilkos, hanem egy szerencsétlenül járt szakács szenvedte el.
Máig rejtély, pontosan mi történt a kis dél-svédországi farmon, ahol egy fiatal feleség megfojtott holttestére bukkantak a hatóságok – a nővel anyósa és fia végezhettek, akik állítólag vérfertőző viszonyban álltak egymással. A 19. század végén történt, yngsjöi gyilkosságként emlegetett ügy máig a svéd kriminalisztikatörténet egyik legtöbbet vitatott esetének számít.
Lefejezés, akasztás, méreginjekció és golyó általi halál: az Amnesty International szerint ezeket a kivégzési módszereket alkalmazták 2021-ben azok az országok, amelyekben a halálbüntetés még a 21. században is létezik.
A régmúlt korokban kicsit máshogy értelmezték az igazságszolgáltatás fogalmát, mint napjainkban: a bűnösökre gyakran embertelen módszerekkel sújtottak le, melyek kegyetlenségének csupán a törvényalkotók kreativitása szabott határt. Az ókori rómaiak sem fukarkodtak a szadista ítéletekkel: a zsákba varrásnak nevezett, legdurvább halálnemet a szülőgyilkosoknak tartogatták.
Mi a buddhizmus álláspontja a halálbüntetés kérdésében? Tóth Zsuzsanna, az A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatójának válasza következik.
Cikksorozatunk mai fejezetében dr. Hell Judit filozófiaprofesszor fejti ki gondolatait a halálbüntetéssel kapcsolatban.
A hónap dilemmája sorozat második részében arról kérdezzük megszólalóinkat, hogy mit gondolnak a halálbüntetés intézményéről és gyakorlatáról. Elsőként dr. Németh Gábor katolikus lelkipásztor, erkölcsteológus válaszol a kérdésre.
Mit gondol a halálbüntetés gyakorlatáról? – így hangzik A hónap dilemmája sorozatunk májusi kérdése. Mai cikkünkben Fekete Ágnes református lelkész gondolatait olvashatod.
Bolba Márta evangélikus lelkész fejti ki gondolatait a halálbüntetés gyakorlatáról.
Az élet nagy morális dilemmáit boncolgató cikksorozatunk második kérdése: Mi a véleménye a halálbüntetés intézményéről és gyakorlatáról? A mai fejezetben Kovács Miklós Ahmed imámnak, a Magyar Iszlám Közösség alelnökének válaszát olvashatod.
Mi a zsidó vallás álláspontja a halálbüntetés kérdésében? Cikksorozatunk mai fejezetében Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának gondolatait olvashatod.
Az élet nagy morális dilemmáit boncolgató cikksorozatunk második kérdése: Mi a véleménye a halálbüntetés intézményéről és gyakorlatáról? A mai fejezetben Tim Crane ateista filozófiaprofesszor válaszát olvashatod.
