A legtöbb felnőtt azt gondolja, hogy a gyerekeknek a szüleik és más felnőttek utasításait követve kell megtanulnia a tiszteletet: ők úgy gondolják, hogy a jó gyerek megtanulja elnyomni a vágyait és az impulzusait. Ezzel szemben sokan vannak, akik szerint megfelelő támogatással a gyerek megtanul külső kényszerítés nélkül beilleszkedni a közösségbe.
A gyerekek különösen érzékenyen reagálhatnak arra, ha egy barátjuk felidegesíti őket vagy másokat bánt meg. Abban azonban, hogy ők maguk miként válhatnak minél megértőbb, együttérzőbb, megbízhatóbb pajtássá – és felnőtté –, valamennyiüknek útmutatásra van szüksége. Ebben segítenek a pszichológus tanácsai.
A legtöbb szülő tettei azon alapulnak, hogy jót szeretnének a gyereküknek, és szeretnék megkímélni a kellemetlenségektől. Vannak azonban olyan jó szándékkal elkövetett dolgok, amelyek inkább többet ártanak, mint használnak.
A névválasztás az első olyan tevékenységünk (leendő) szülőként, ami hatással lesz a gyerek életére, szóval nem érdemes elbagatellizálni vagy elviccelni.
Mindannyian a legjobbat szeretnénk a gyerekeinknek. Ha eltöri a karját, ha belázasodik, rögtön tudjuk, hogy mi a teendő. Egy szorongó, depressziós gyerek esetén azonban gyakran tanácstalan a szülő.
Tűzzel-vassal óvod a gyereket attól, hogy az édességipar karmai közé kerüljön? Vagy jóval megengedőbb vagy, és úgy gondolod, egy kis nass még nem ártott meg senkinek? Vagy esetleg az a fajta szülő vagy, aki szigorúan csak fektetés után esik neki egy nagy üveg nutellának?
Az iskolabezárásokkal nemcsak a matematika- és az irodalomórák maradnak el, de a mindennapos testnevelés is. A bezártság miatt sokkal kevesebb szabadtéri programot szervezhetünk, és ki tudja még, mit hoz a jövő. A gyerekeink pedig elpuhulnak… legalábbis ha hagyjuk.
Anya, mikor lesz vége a járványnak? Meddig járunk iskolába? Apa, tényleg elköltözünk, ha elveszíted a munkádat? Betegség, élet, halál, tragédiák: a gyerekek mostanában többet kérdeznek ezekben a témákban, mint valaha.
Régóta foglalkoztatja a tudományt és magukat az örökbe fogadó szülőket is az a kérdés, hogy a környezet vagy a gének szerepe esik-e nagyobb súllyal a latba az adoptált gyerekek fejlődésében. A magatartás-genetika is ezt vizsgálja, és érdekes megfigyeléseket tesz – az örökbe fogadó szülőkkel együtt.
Ha vasárnap, akkor irány a nagyiék! Lesz pörkölt nokedlivel, Bodri kutyázás, sok móka és kacagás. Minden családnak megvannak a maga rutinjai, értékei, szabályai és játszmái, amiket a fiatal generáció akarva-akaratlanul továbbvisz. De hogyan tudjuk ezeket a családi mintákat felhasználni a boldogulásunkhoz?
Miként alakult a szülők és gyerekek közötti intimitás a történelem során? Milyen pozitív és negatív változások történtek a gyereknevelésben az elmúlt száz évben? Mi jellemzi a 21. századi gyermekképet?
Attól kezdve, hogy megszületik, mindegyik gyereknek más a testsúlya, más ütemben növekszik, hízik vagy nyúlik. Az átlagtól eltérően fejlődő gyereket pedig családtagok, idegenek, pedagógusok és iskolatársak is megszégyeníthetik. De ki dönti el, mikortól túlsúlyos egy gyerek?
