Ki mondja meg, kövér-e a gyerek?

Attól kezdve, hogy megszületik, mindegyik gyereknek más a testsúlya, más ütemben növekszik, hízik vagy nyúlik. Az átlagtól eltérően fejlődő gyereket pedig családtagok, idegenek, pedagógusok és iskolatársak is megszégyeníthetik. De ki dönti el, mikortól túlsúlyos egy gyerek?

A gyerekek növekedésüknél fogva nagyon sok élettani változáson mennek keresztül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint éppen emiatt nem alkalmazhatjuk náluk a felnőtteknél megszokott módszereket. Azaz a testmagasság és a kilók száma alapján hiába számoljuk ki, hogy a gyerekünk túlsúlyos-e, ez sokkal több tényezőtől függ. 

Honnan tudjam, túlsúlyos-e?

Ez elsősorban a gyerek korától függ. A példa kedvéért egy ötéves kislány 20 kilós testsúllyal éppen a normál tartomány fölé esik egy kicsivel, 30 kilósan viszont már a háromfokozatú skálán a legmagasabb értéket éri el, azaz túlsúlyosnak számít. Ha egy nyolcéves fiú 26 kiló, az teljesen normális, ám ha ugyanennyi idősen 35 kg, akkor már két fokozattal lépte túl a határt. Ugyanakkor még ezeket a WHO-táblázatokat sem vehetjük kizárólag alapul, hiszen egy gyerek testtömege nemcsak a neme és a kora szerint változik. Nagyon sokat számít a testmagasság, a testalkat, a genetika, és még sorolhatnánk. Ezenkívül a gyerekek egy része szakaszosan hízik és nő, azaz fél éven át a súlyát gyarapítja, a következő fél évben pedig a magassága nő. A testarányai ennek megfelelően változnak, hol gömbölydednek tűnik, pocakot növeszt és kitelik az arca, hol megnyúlik, mi meg értetlenül nézzük a piszkafa lábakat.

Bízzuk az orvosra annak megállapítását, kövér-e gyerekünk
Bízzuk az orvosra annak megállapítását, kövér-e gyerekünkPeter Dazeley / Getty Images Hungary

Kire hallgassunk?

Szülőként folyamatosan aggódunk azon, hogy a gyerekünk egészséges-e. Méregetjük a kortársait, hozzájuk képest milyen magas, hány kiló, s ha ettől eltér, hajlamosak vagyunk megijedni. Pedig egyetlen gyerek testalkatából sem lehet megjósolni, milyen lesz pontosan tizennyolc éves vagy harmincéves korára. A növekedésében éppen az az izgalmas, hogy meglepetéseket okoz. Ezért nem érdemes meghallani a kortársak, túlaggódó nagyszülők (nem minden esetben) jóindulatú hozzászólásait sem, miszerint milyen sovány vagy kövér ez a gyerek. Véleményt csakis szakembertől fogadjunk el, azaz menjünk el a háziorvoshoz, dietetikus szakértőhöz, aki alapos vizsgálat után, több szempont figyelembevételével dönt arról, van-e egyáltalán teendőnk, vagy a gyerekünk úgy jó, ahogy éppen van. 

Ne fogyókúráztassuk indokolatlanul!

A jelenlegi trendek szerint egy lány akkor érvényesül a legkönnyebben csupán a kinézete alapján, ha magas, vékony, hosszú lábú, azaz modellalkat, egy fiú pedig akkor, ha megfelelően magas és erős, de a csípője keskeny, pocakja pedig nincs. A gyerekek azonban nem mindig felelnek meg a divatos normáknak, és nem reagálnak a várt módon a megszégyenítésre sem, sőt. A piszkálódás, az önbecsülés rombolása ellen az evésbe, vagy akár evészavarokba menekülhetnek. Ha úgy látjuk, hogy a gyerek túlsúlyos (akár hozzánk hasonlóan az), ne kezdjük el szakember bevonása nélkül diétáztatni. Persze meríteni lenne honnan, hiszen tavasz tájékán másról sem szólnak a hírek, mint hogy fogyjunk vissza a bikinialakunkra, de ezeket a módszereket nem fejlődésben lévő gyerekekre szabták. Hacsak nem vagyunk orvosok, azt sem tudhatjuk, gyermekünk – vélt vagy valós – túlsúlya mögött nem áll-e valamiféle betegség vagy öröklött hajlam (a súly kialakulásában több mint 200 gén vesz részt). Amennyiben aggodalmaink támadnak, minden esetben forduljunk szakértőhöz, és kövessük az ő útmutatásait. Ugyanott segítséget kérhetünk abban is, hogyan kezeljük, ha túlsúlyos a gyerek: kerüljük a megszégyenítést, erősítsük az önképét, támogassuk a reális (!) célok elérésében, mutassunk számára jó példát. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Az amerikaiaknál jobban állunk, de volna min javítani

Az elhízás ugyanis cseppet sem tréfadolog. Az Egyesült Államokban komoly problémát okoz a felnőttek és a gyerekek túlsúlya. A mozgásszegény életmód, a túlzott cukor- és szénhidrátbevitel, illetve ezek egyenes következménye, a túlsúly a gyerekek több mint 18 százalékát érinti: ez több mint 13 millió csemetét jelent. A BMI-értékek alapján 2–5 éves kor között 13,9 százalékuk elhízott, 6–11 éves kor között 18,4 százalék, míg 12–29 éves kor között már 20,6 százalékuk. Magyarországon azért jobb a helyzet, de volna min javítani: a hétéves gyerekek közül minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott – ez nagyjából húszezer kövér gyereket jelent. Ennek pedig testi és lelki következményei egyaránt vannak. A társai csúfolják, ha nehezebben mozog, több játékból kimaradhat. A testnek sem tesz jót az elhízás: nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, asztma, alvási probléma, májbetegség, korai pubertás, étkezési rendellenesség, hajlamosabb lehet a bőrfertőzésekre, légzőszervi problémákra. A túlsúlyos gyerekből ráadásul nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos felnőtt, aki további egészségügyi problémák megnövekedett esélyével néz szembe.

Ez a legrosszabb forgatókönyv: kanapé, képernyő, kóla és gyorsétel
Ez a legrosszabb forgatókönyv: kanapé, képernyő, kóla és gyorsételFertnig / Getty Images Hungary

Mit tehetünk a gyerek egészségéért?

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás nemcsak a felnőtteket teszi fittebbé és erősebbé, de a gyerekeket is. Mozogjunk minél többet a szabad levegőn! Keressük meg azt a sportágat, mozgásformát, amit a gyerek szívesen végez! Kiránduljunk, sportoljunk együtt! Próbáljuk szabályozni az okoseszközök, számítógépes játékok használatát. A túlsúly kialakulása és a játékok között ugyanis összefüggés van: egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik napi három vagy több órát töltenek elektronikus eszközök előtt heverve, 17–44 százalékkal nagyobb eséllyel néznek szembe az elhízás kockázatával. Ugyanígy érdemes szabályozni a cukros üdítőitalok fogyasztását: egy 548 gyerek bevonásával készült vizsgálatban minden elfogyasztott pohárnyi cukros üdítőitallal 1,6-szorosára nőtt az elhízás valószínűsége. A gyorséttermi étkezés, az előrecsomagolt édességek gyakori fogyasztása szintén elhízáshoz vezet. Minél kevesebb jut finomított szénhidrátból a gyerek szervezetébe, annál kisebb eséllyel hízik el. Ehhez azonban nemcsak az iskolákban, de otthon is olyan rendszert kell bevezetnünk, ami támogatja az egészséges étkezést, a zöldségek, gyümölcsök gyakori fogyasztását, a rendszeres testmozgást. Ez a rendszer minden gyerek számára az egészséget jelenti, legyen akár sovány, akár túlsúlyos, ráadásul működtetésével elejét vehetjük az esetleges beszólásoknak is. A környezetünk és a gyerek is tudni fogja, hogy mindent megteszünk azért, hogy jól legyen.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek