Ki mondja meg, kövér-e a gyerek?

Attól kezdve, hogy megszületik, mindegyik gyereknek más a testsúlya, más ütemben növekszik, hízik vagy nyúlik. Az átlagtól eltérően fejlődő gyereket pedig családtagok, idegenek, pedagógusok és iskolatársak is megszégyeníthetik. De ki dönti el, mikortól túlsúlyos egy gyerek?

A gyerekek növekedésüknél fogva nagyon sok élettani változáson mennek keresztül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint éppen emiatt nem alkalmazhatjuk náluk a felnőtteknél megszokott módszereket. Azaz a testmagasság és a kilók száma alapján hiába számoljuk ki, hogy a gyerekünk túlsúlyos-e, ez sokkal több tényezőtől függ. 

Honnan tudjam, túlsúlyos-e?

Ez elsősorban a gyerek korától függ. A példa kedvéért egy ötéves kislány 20 kilós testsúllyal éppen a normál tartomány fölé esik egy kicsivel, 30 kilósan viszont már a háromfokozatú skálán a legmagasabb értéket éri el, azaz túlsúlyosnak számít. Ha egy nyolcéves fiú 26 kiló, az teljesen normális, ám ha ugyanennyi idősen 35 kg, akkor már két fokozattal lépte túl a határt. Ugyanakkor még ezeket a WHO-táblázatokat sem vehetjük kizárólag alapul, hiszen egy gyerek testtömege nemcsak a neme és a kora szerint változik. Nagyon sokat számít a testmagasság, a testalkat, a genetika, és még sorolhatnánk. Ezenkívül a gyerekek egy része szakaszosan hízik és nő, azaz fél éven át a súlyát gyarapítja, a következő fél évben pedig a magassága nő. A testarányai ennek megfelelően változnak, hol gömbölydednek tűnik, pocakot növeszt és kitelik az arca, hol megnyúlik, mi meg értetlenül nézzük a piszkafa lábakat.

Bízzuk az orvosra annak megállapítását, kövér-e gyerekünk
Bízzuk az orvosra annak megállapítását, kövér-e gyerekünkFotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Kire hallgassunk?

Szülőként folyamatosan aggódunk azon, hogy a gyerekünk egészséges-e. Méregetjük a kortársait, hozzájuk képest milyen magas, hány kiló, s ha ettől eltér, hajlamosak vagyunk megijedni. Pedig egyetlen gyerek testalkatából sem lehet megjósolni, milyen lesz pontosan tizennyolc éves vagy harmincéves korára. A növekedésében éppen az az izgalmas, hogy meglepetéseket okoz. Ezért nem érdemes meghallani a kortársak, túlaggódó nagyszülők (nem minden esetben) jóindulatú hozzászólásait sem, miszerint milyen sovány vagy kövér ez a gyerek. Véleményt csakis szakembertől fogadjunk el, azaz menjünk el a háziorvoshoz, dietetikus szakértőhöz, aki alapos vizsgálat után, több szempont figyelembevételével dönt arról, van-e egyáltalán teendőnk, vagy a gyerekünk úgy jó, ahogy éppen van. 

Ne fogyókúráztassuk indokolatlanul!

A jelenlegi trendek szerint egy lány akkor érvényesül a legkönnyebben csupán a kinézete alapján, ha magas, vékony, hosszú lábú, azaz modellalkat, egy fiú pedig akkor, ha megfelelően magas és erős, de a csípője keskeny, pocakja pedig nincs. A gyerekek azonban nem mindig felelnek meg a divatos normáknak, és nem reagálnak a várt módon a megszégyenítésre sem, sőt. A piszkálódás, az önbecsülés rombolása ellen az evésbe, vagy akár evészavarokba menekülhetnek. Ha úgy látjuk, hogy a gyerek túlsúlyos (akár hozzánk hasonlóan az), ne kezdjük el szakember bevonása nélkül diétáztatni. Persze meríteni lenne honnan, hiszen tavasz tájékán másról sem szólnak a hírek, mint hogy fogyjunk vissza a bikinialakunkra, de ezeket a módszereket nem fejlődésben lévő gyerekekre szabták. Hacsak nem vagyunk orvosok, azt sem tudhatjuk, gyermekünk – vélt vagy valós – túlsúlya mögött nem áll-e valamiféle betegség vagy öröklött hajlam (a súly kialakulásában több mint 200 gén vesz részt). Amennyiben aggodalmaink támadnak, minden esetben forduljunk szakértőhöz, és kövessük az ő útmutatásait. Ugyanott segítséget kérhetünk abban is, hogyan kezeljük, ha túlsúlyos a gyerek: kerüljük a megszégyenítést, erősítsük az önképét, támogassuk a reális (!) célok elérésében, mutassunk számára jó példát. 

Az amerikaiaknál jobban állunk, de volna min javítani

Az elhízás ugyanis cseppet sem tréfadolog. Az Egyesült Államokban komoly problémát okoz a felnőttek és a gyerekek túlsúlya. A mozgásszegény életmód, a túlzott cukor- és szénhidrátbevitel, illetve ezek egyenes következménye, a túlsúly a gyerekek több mint 18 százalékát érinti: ez több mint 13 millió csemetét jelent. A BMI-értékek alapján 2–5 éves kor között 13,9 százalékuk elhízott, 6–11 éves kor között 18,4 százalék, míg 12–29 éves kor között már 20,6 százalékuk. Magyarországon azért jobb a helyzet, de volna min javítani: a hétéves gyerekek közül minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott – ez nagyjából húszezer kövér gyereket jelent. Ennek pedig testi és lelki következményei egyaránt vannak. A társai csúfolják, ha nehezebben mozog, több játékból kimaradhat. A testnek sem tesz jót az elhízás: nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, asztma, alvási probléma, májbetegség, korai pubertás, étkezési rendellenesség, hajlamosabb lehet a bőrfertőzésekre, légzőszervi problémákra. A túlsúlyos gyerekből ráadásul nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos felnőtt, aki további egészségügyi problémák megnövekedett esélyével néz szembe.

Ez a legrosszabb forgatókönyv: kanapé, képernyő, kóla és gyorsétel
Ez a legrosszabb forgatókönyv: kanapé, képernyő, kóla és gyorsételFotó: Fertnig / Getty Images Hungary

Mit tehetünk a gyerek egészségéért?

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás nemcsak a felnőtteket teszi fittebbé és erősebbé, de a gyerekeket is. Mozogjunk minél többet a szabad levegőn! Keressük meg azt a sportágat, mozgásformát, amit a gyerek szívesen végez! Kiránduljunk, sportoljunk együtt! Próbáljuk szabályozni az okoseszközök, számítógépes játékok használatát. A túlsúly kialakulása és a játékok között ugyanis összefüggés van: egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik napi három vagy több órát töltenek elektronikus eszközök előtt heverve, 17–44 százalékkal nagyobb eséllyel néznek szembe az elhízás kockázatával. Ugyanígy érdemes szabályozni a cukros üdítőitalok fogyasztását: egy 548 gyerek bevonásával készült vizsgálatban minden elfogyasztott pohárnyi cukros üdítőitallal 1,6-szorosára nőtt az elhízás valószínűsége. A gyorséttermi étkezés, az előrecsomagolt édességek gyakori fogyasztása szintén elhízáshoz vezet. Minél kevesebb jut finomított szénhidrátból a gyerek szervezetébe, annál kisebb eséllyel hízik el. Ehhez azonban nemcsak az iskolákban, de otthon is olyan rendszert kell bevezetnünk, ami támogatja az egészséges étkezést, a zöldségek, gyümölcsök gyakori fogyasztását, a rendszeres testmozgást. Ez a rendszer minden gyerek számára az egészséget jelenti, legyen akár sovány, akár túlsúlyos, ráadásul működtetésével elejét vehetjük az esetleges beszólásoknak is. A környezetünk és a gyerek is tudni fogja, hogy mindent megteszünk azért, hogy jól legyen.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.