Általában minden nép szeret azzal büszkélkedni, ha nyomai régre nyúlnak vissza a Föld lakosainak körében. Egyesekről bizonyítást is nyer, hogy valóban az elsők között lehettek, mások csak ácsingóznak az előkelő történelmi múltra.
A dinoszauruszok kihalását okozó aszteroidáról már sokat hallottunk, de arról kevesebbet, amely az emberiség történelmében csapódott be – pedig óriási pusztítást végzett.
A 63 éves Ron Garan, a NASA egykori űrhajósa, miután az űrből megcsodálhatta a Földet, rájött: mind hazugságban élünk. Azóta, hogy az űrhajós visszatért a Földre, szenvedélyesen küzd a bolygónkról való gondoskodásért.
Számos értelmezője szerint Nostradamus már majdnem 500 évvel ezelőtt megjósolhatott egy aszteroidát, amely most közelít a Föld felé. A legfrissebb információk szerint azonban jelentősen csökkent a pusztító becsapódás esélye.
Nagy valószínűséggel elhalad bolygónk és holdja mellett a 2024 YR4 elnevezésű aszteroida, ám a NASA kutatói globális bolygóvédelmi intézkedésterv kidolgozásába kezdtek, hogy biztosra mehessenek.
A Föld északi mágneses pólusa elmozdult, egyre közeledik Szibériához. A változás okára nem tudnak magyarázatot adni a tudósok.
A mágneses mezőre is ható fémpor halmozódik fel az elégő műholdak miatt Földünk atmoszférájában: ha a magnetoszféra működése felborul, nem lesz, ami megvédhetne bennünket a napszéltől.
Az a kérdés, hogy át lehetne-e ásni a Föld másik oldalára, sokakat érdekel. Bár kőolajat vagy földgázt keresve rengeteg mélyfúrást végeznek bolygónk különböző pontjain, a tudomány jelenlegi állása szerint lehetetlen teljesen áthatolni rajta. Elmondjuk, miért.
Bár a modern technológiának és a mesterséges intelligenciának köszönhetően a tudósok meglehetősen pontos előrejelzéseket tudnak készíteni a jövőről, ennek ellenére nehéz feladat megjósolni, hogy milyen lesz a földi élet 500 év múlva. Pedig ez a kérdés nem csak a gyerekeket foglalkoztatja.
David és John Kunst 1970. június 20-án indult útnak az amerikai Waseca városából, hogy körbegyalogolja a földet. A világrekord sikerült, igaz, csak súlyos és nem várt áldozatok árán.
Hogyan lehetett egyetlen természeti katasztrófa akkora hatással a világra, hogy megváltoztatta a Föld forgását, és egy egész kontinenst taszított éhezésbe? 1815-ben a Tambora vulkán olyan erővel tört ki, hogy több mint 60 ezer ember életét oltotta ki, valamint Észak-Amerikát és egész Európát ismeretlen, sötét nyárra kárhoztatta.
A klímaváltozás hatására leomló hatalmas hegycsúcs okozott megacunamit Grönlandon. A 200 méter magas hullámok által keltett rezgéseket az egész Földön észlelték a műszerek.
