freud - Dívány

Nietzsche és Rilke szerelme, Freud barátja, a pszichoanalízis anyja. Lou Andreas-Salomé a 20. század elején a szárnyait bontogató pszichológia meghatározó alakja volt, aki a nők életét behatároló szabályoknak fittyet hányva maga is írt, gondolkodott és kapcsolataiban sem engedte korlátozni magát – közben pedig szinte minden férfi beleszeretett, akivel találkozott.

Félelmeink sok esetben megalapozottak, de akad köztük olyan is, ami teljesen irreális. Vajon mitől félnek a legtöbben a világon? Szakértőink igyekeznek rávilágítani a fóbiák okaira.

Élettel teli, sokszor lenyűgöző, máskor irreális képeket látunk álmunkban, reggelre azonban néhány részletet kivéve köddé válik, amit álmodunk. Magyar tudósoknak sikerült a jelenség okát megfejteni.

Ma 83 éve hunyt el a pszichológia egyik legnagyobb és legismertebb alakja, Sigmund Freud. Az osztrák származású neurológus és pszichiáter jelentős hatást gyakorolt arra, ahogyan ma az emberi lélek és az elme működéséről vagy éppen a szexualitásról gondolkodunk. Azonban nem minden tana állta ki az idő próbáját. Lássuk, melyek azok a freudi gondolatok, amelyeket az évek alatt megcáfoltak.

Skizofrén az, akinek több személyisége van? Ha napokig rossz a kedvünk, akkor már depressziósak vagyunk? Az, aki zárkózott, és kevésbé igényli a társaságot, antiszociális lenne? Az öt leggyakrabban használt és félreértelmezett pszichológiai kifejezésnek jártunk utána.

Marie „Blanche” Wittmann közönség előtti nagyrohamait orvosa, Jean Martin Charcot idézte elő azáltal, hogy a nőt hipnotizálta. A nyilvános előadások rengeteg érdeklődőt vonzottak – köztük az ifjú Sigmund Freudot is.

Úgy gondolod, otthonosan mozogsz a pszichológia világában? Nem idegenek számodra az emberi elme tudományának szakkifejezései? Mindent tudsz a legnagyobb elméletalkotókról és terápiás irányzatokról? Akkor pszichológiai kvízünk nem jelenthet gondot. Teszteld a tudásod velünk.

Ki ne ismerné Lassie-t, Beethovent vagy Totót? A kutyacelebek mellett nem árt azonban, ha megemlékezünk néhány igazán különleges kutyusról, akikről bár még nem készült kasszasiker mozifilm, mégis a tudomány és a kultúra szupersztárjainak számítanak valahol.

Ő itt Sanyi. Sanyit a munkahelyén csúnyán le szokta teremteni a főnöke. Sanyi egész nap dúl-fúl magában, aztán hazamegy és összeveszik a feleségével, aki aztán a gyerekekkel kiabál. Ne légy olyan, mint Sanyi. De akkor mit lehet tenni? Hogyan lehet megtörni az agresszió destruktív köreit? Legújabb sorozatunk kilencedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az eltolásról.

Sokan boldogtalanok. Azt mondják maguknak: oké, majd boldog leszek, miután előléptettek, megjelent a könyvem, vagy felépült a házam. Aztán elérik a nagy céljukat, örülnek egy kicsit, de az átmeneti időszak után ismét boldogtalanok lesznek – ezúttal viszont már kevesebb reménnyel. Mi az előnye és a hátránya annak, ha a feszültségeinket és a megoldatlan nehézségeinket örökké a munkánkban próbáljuk meg levezetni? Legújabb sorozatunk záró részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a szublimációról.

Mikor mondtad ki utoljára, hogy szomorú vagy dühös vagy? Ha a felnőttek többségéhez hasonlítasz, akkor nem mostanában lehetett. A kultúránkban ugyanis bevett dolog, hogy nem igazán használunk egyszerű érzelmi nyelvezetet a belső állapotaink leírására. Talán gyerekesnek, talán túl szimplának tartjuk. Ehelyett okoskodással és homályos kifejezésekkel bugyoláljuk be a mondandónkat, amivel elrejtjük az érzéseinket – gyakran még önmagunk elől is. Legújabb sorozatunk nyolcadik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az intellektualizációról.

A szőlőtőkék végénél megállt, vágyakozó tekintettel nézett a vesszőkről lelógó zamatos fürtökre. Gondolta, lop belőlük egy kicsit, mielőtt a gazda ideér. Ám a gyümölcsök túl magasan voltak, így a róka bárhogy próbálkozott, egyet sem tudott elérni. Egy óra múlva elsompolygott, közben ezt mondta magának: nem is akartam azokat a fürtöket, úgyis savanyúak voltak. Miért baj, ha folyton az Ezópusz-mesében szereplőhöz hasonló magyarázatokat keresünk, hogy jobban érezzük magunkat? Legújabb sorozatunk hetedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a racionalizációról.