Beszélgetések a filozófussal című cikksorozatunk első részében arra keresünk válaszokat, hogy mennyi minden hat a gondolkodásunkra.
Beszélgetések a filozófussal című cikksorozatunk második részében az ember fejlődésének és boldogságának kapcsolatát boncolgatjuk Török-Szabó Balázs filozófussal.
Család, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, egészség, genetika, hormonok, erény, életcélok, hit, személyes fejlődés – egyre több és több aspektus előtérbe kerül, amikor tudósaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi teszi valójában boldoggá az embereket. Amennyire bonyolultnak tűnik a kérdés, annyira egyszerű lehet a megoldás, de vajon mit mond a filozófia, a történettudomány, a pszichológia, és hol tartanak a boldog élet titkának megfejtésében az agykutatások?
Minden idők leghíresebb fizikusa élete során több, egymásnak látszólag ellentmondó kijelentést tett Isten létezésével kapcsolatban, ezért vannak, akik késhegyre menő vitát képesek folytatni arról, hogy hívő vagy megrögzött ateista volt. Mint mindig, az igazság ezúttal is valahol középen van.
Koronavírus ide vagy oda, szerencsére idén is annyi csodás mű jelent meg, hogy tényleg csak a kapacitásaink szabtak határt a könyves interjúk elkészítésének. Ez a lista is eredetileg ötelemesnek indult, de túlságosan fájt a szívünk, úgyhogy addig-addig bővítgettük, míg végül tizenkét kötetre nem duzzadt.
Az ókori filozófustól a kortárs színészig sok-sok híresség neve feltűnik a válaszlehetőségek között. Kitalálod, hogy kitől származnak az idézett mondatok?
Novemberi témánk, a művi megtermékenyítés kapcsán ezúttal Fekete Ágnes református lelkész véleményét közöljük.
Dr. Frölich Róbert főrabbi a zsidó vallás neológ irányzatának álláspontját fejti ki a művi megtermékenyítés erkölcsi kérdéseiről.
Cikksorozatunk mai fejezetében Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke fejti ki véleményét.
A hónap dilemmája mai fejezetében Bialkó László Gergő buddhista tanító gondolatait olvashatod.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Voltaire, a felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, aki csípős humoráról és a polgári szabadságjogok védelméről vált híressé. Csaknem száz kötete maradt az utókorra, megjárta a Bastille börtönét, többször száműzték hazájából, és máig nem tudni, hol nyugszik – ebből is látszik, hogy élete nem csak szellemi kalandokban bővelkedett.
Igazság szerint nehéz elképzelni a megközelítőleg 2400 éve élt Platónt, amint tanítványai köréből kibontakozva egyenesen egy athéni hajadon erkélye alá siet, hogy aztán az áhított, de soha el nem érhető hölgy függönyön átsejlő sziluettjét lesse egész éjszaka. Nem lehetetlen, hogy a filozófus életében megesett hasonló jelenet, de félreértés ne essék, a plátói szerelem fogalmát nem nőügyei ihlették.
