Oskar Kokoschka külön szobalányt alkalmazott a számára, és partikra, kocsikázni és operába is járt az Alma Mahlert helyettesítő babával.
A korszak írói szuperlatívuszokban beszéltek róla, szerepek sokaságát játszotta el hosszú élete folyamán, és veje a világhírű balettművész volt. Márkus Emília élete egyébként sem szűkölködött drámai fordulatokban, de 1908-ban kis híján merénylet áldozatául esett.
Maurer Dóra világsztárnak számít. A Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas művész a kortárs képzőművészet nemzetközi viszonylatban is megkerülhetetlen alakja, akinek műveit London, Párizs és New York legjelentősebb múzeumaiban mutatták már be. Most négy évtizeddel ezelőtti, azóta már legendássá vált alkotását eleveníti fel a győri Torula Művésztérben. A képzőművész 85. születésnapja alkalmából nyíló Térfestés című tárlat június 11-től július 30-ig látható Győrben.
Április 9-én nyílt meg Menny és pokol között címmel a Szépművészeti Múzeumban Közép-Európa valaha volt legnagyobb Bosch-kiállítása. A késő középkori flamand festő fennmaradt életművének csaknem felét, tíz festményt tekinthetnek meg az érdeklődők, továbbá a mester rajzait és az életműhöz kapcsolódó elődök és követők alkotásait.
Rövid, de szenvedélyes élete során Amrita Sher-Gil állandóan úton volt, számtalan szerelmi viszonyba bonyolódott, halálának körülményei pedig máig tisztázatlanok. Képei ma dollármilliókért kelnek el, és India „nemzeti kincsei” közé tartoznak.
Françoise Gilot mindössze 21 éves volt, amikor 1943-ban megismerkedett a 61 éves Picassóval. Eredetileg tanítványként szegődött a nemzetközi hírű festő mellé, de hamar asszisztensévé és szeretőjévé vált. A románc közel tíz évig tartott, két gyerekük is született, Claude és Paloma, amikor is Gilot sem kerülhette el a sorsát: a nagy szoknyavadász őt is megcsalta. De még a festőóriás sem tudta őt büszkeségében és művészetében megrendíteni – életpályáját bemutató kiállításán jártunk.
Néha tényleg a legmeglepőbb helyeken találjuk meg az eltűnt dolgokat, ennek igazán extrém példája, amikor Barki Gergely művészettörténész az óceán túlpartján, egy népszerű családi film egyik jelenetében bukkant rá egy nyolcvan éve eltűnt műremekre. Mi köze a Stuart Little-nek a magyar avantgárdhoz?
Elfolyó órák, merész festmények, szinte fóbiás rettegés a szöcskéktől és a kasztrálástól, ragaszkodás „az ember saját őrültségéhez való jogához”: Dalí egész megbotránkoztató élete maga volt a szürrealizmus, de kevesen tudják, miért. A válaszok egyikét furcsa gyermekkorában találjuk meg.
A 20. század leghíresebb – vagyis inkább leghírhedtebb – képhamisítója, a magyar születésű Elmyr de Hory több mint ezer festményt adott el, számos képe máig gyanútlan műgyűjtők és múzeumok falát díszíti. A zseniális csalónak még Picassót is sikerült becsapnia, miközben igazi nagyvilági életet élt, hollywoodi sztárokkal barátkozott.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Henri de Toulouse-Lautrec, a modern plakátművészet megalapozója, a posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb alakja és nem utolsósorban a párizsi éjszakai élet jól ismert figurája. Bár plakátjai és grafikái nagy sikert arattak, a hivatalos, akadémikus művészvilág képviselői sohasem ismerték el munkásságát, tudomást sem vettek róla, a kritika felháborító, perverz alaknak, egy romlott világ szörnyszülöttjének bélyegezte.
Lefestette. Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Johannes Vermeer Rembrandt mellett a holland aranykor legnagyobb festője, akinek jelentőségét az utókor mégsem ismerte el – évszázadokig névtelenség kísérte, csak a 19. század közepén fedezték fel újra az „Észak Mona Lisájának” alkotóját.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Zichy Mihály, akit a grúzok is nemzeti hősként tisztelnek, szobra a fővárosban, Tbilisziben ma is látható.
