Időnként olyan felfedezések születnek a régészetben, amelyek szinte felfoghatatlan módon kötik össze a múltat a jelennel. Egy különleges lelet, amely több mint 3000 éven át rejtőzött egy fáraó sírkamrájában, ma is elképesztő állapotban van – és még mindig felismerhető.
A tudósok egy új bolygót fedeztek fel, amelynek holdjai potenciálisan hasonló életkörülményeket kínálhatnak, mint a Földé. Ez a felfedezés új perspektívát nyit a bolygóképződés és az élet keletkezésének megértésében.
26 méterrel a vízfelszín alatt, a törökországi Van-tó mélyén egy titokzatos kőváros rejtőzik. A felfedezés nemcsak a régészeket hozta lázba, egyesek szerint akár a Biblia egyik legismertebb történetét is új megvilágításba helyezheti. Szeptemberben indul egy búvárcsapat a helyszínre.
A Húsvét-sziget vulkáni kráterében, egy kiszáradt lagúnában váratlan felfedezésre bukkantak a kutatók: egy eddig ismeretlen moai-szobor emelkedett ki az iszapból. A lelet nemcsak a tudományos világot, hanem a helyieket is izgalomba hozta.
Egy valószínűleg 6000 éves, víz alatti város maradványai bukkantak fel Kuba partjainál, és ha valóban emberi eredetűek, az átírhatja az eddigi civilizációs történelmünket.
Alig néhány centiméterrel a felszín alatt bukkantak rá egy ókori római útra, ami azért is különleges, mert meglepően jó állapotban maradt fenn. A lelet nemcsak technikai mestermunka, hanem kulcsfontosságú láncszeme is lehet a város római kori történetének újraértelmezésében.
Afrika szívében, az Etiópiában található Afar-medence alatt különös és ritmikus földlökések lüktetnek a mélyben – mintha a bolygó szíve dobogna. A tudósok szerint itt, ahol három tektonikus lemez találkozik és távolodik el egymástól, egy új óceáni medence kialakulásának lehetünk tanúi.
A Balaton vizsgálata új korszakba léphet: magyar kutatók olyan környezeti DNS-alapú módszert fejlesztettek ki, amely képes a tó halállományát feltérképezni anélkül, hogy egyetlen halat is ki kellene fogni.
A Galápagos-szigeteken olyan paradicsomra bukkantak, amely visszatért több millió évvel ezelőtti állapotához. Ez a felfedezés most új kihívások elé állította a kutatókat.
Az egyik legrégebbi és legnagyobb vitákat kiváltó kérdés, amely évszázadok óta foglalkoztat filozófusokat, tudósokat és reggelizőket egyaránt, most végre tudományos megközelítést kapott: vajon a tyúk volt előbb, vagy a tojás?
Egy új felfedezés szerint a neandervölgyiek már 125 ezer évvel ezelőtt is tudatosan hasznosították a zsírt, sőt, egész „zsírgyárakat” működtettek a túlélés érdekében.
Egy távoli, érintetlen terület Kanada északi részén a világ egyik legjelentősebb geológiai felfedezésének helyszíne lehet: a Nuvvuagittuq zöldkő-övezetben olyan kőzeteket azonosítottak, amelyek kora akár a 4,16 milliárd évet is elérheti.
