Az iskolához nem elég a szépen bepakolt iskolatáska és a megfelelő órák átücsörgése. Egy sor olyan képességre is szükség van, amire elsőre nem is gondolnánk.
Ismersz SNI-s gyereket? Hát ADHD-st? Tudod, pontosan mit jelentenek ezek a rövidítések, mit takarnak ezek a kórképek? Szakértővel segítünk eligazodni a gyerekekkel kapcsolatos, gyakran használt rövidítések értelmezésében, ugyanis hisszük, hogy erre ideje végre külön figyelmet fordítani.
A mérnökök mind kezeslábasba öltözött, olajos körmű férfiak. Ha nő is akad köztük, biztos fiús vagy randa. Mert aki szép, az nem lehet okos. Az ilyen és ehhez hasonló hiedelmek rendkívül károsak, mégis könnyen a bőrünk alá másznak, és rengeteg nőt tartanak vissza attól, hogy gépekkel foglalkozzon. De nem Vas Alexa Zsófiát: a győri Széchenyi István Egyetem végzős gépészmérnök-hallgatója már középiskolás korában fejlesztett egy robotkart, hogy végtaghiányos gyerekeknek segítsen. Míg társaival azóta is dolgozik az újabb modellen, addig fő missziójának a lányok tudományos életbe való bevonását tekinti. Miért fontos, hogy ők is a tervezőasztalhoz üljenek? A Low-cost Robotics alapítójával túl magas polcokról, anyósülésekről és örökké lötyögő maszkokról beszélgettünk.
A történészek gyakran elemzik a múltat az írott és a tárgyi kultúrán keresztül. Ókori érméket vizsgálnak, régi hintókat restaurálnak, vagy éppen évszázadokkal ezelőtti leveleket olvasgatnak. Mi történik akkor, ha ezt a szemléletet a jelenkori személyes tárgyainkra is kiterjesztjük? Tegyük fel, hogy 2200-ban élő régészek vagyunk, akik 2021-ből származó leletekre bukkannak, például egy telefonra, egy karácsonyfára vagy egy családi fotóalbumra. Mit árulnak el ezek a tárgyak a 21. század elején élő emberekről? Izgalmas kognitív kaland, amellyel támogathatod a gyerekek kreativitását, rugalmas gondolkodását.
A születést követő első két hónap során a csecsemők látása még igencsak fejletlen. Sem az arcokat nem látják tisztán, sem a színeket. Egyvalamit viszont mégis meglehetősen feltűnőnek és érdekfeszítőnek tartanak.
„Ősemberek voltunk, mamutokra vadásztunk, és barlangrajzokat készítettünk a kívánságainkról” – mesélik mosolyogva a Juszt-is teszünk! Alapítvány önkéntesei arról a foglalkozásról, amelyet legutóbb tartottak a bódvalenkei gyerekeknek. Miért utazik valaki több száz kilométert azért, hogy Edelényi járásban, egy 250 fős faluban töltsön időt a helyiekkel? És miért ajánlja szívből másoknak is ezt a tevékenységet? Erről beszélgettünk Kocsis Zsófiával és Szil Tolmival, akik az elmúlt évek legnehezebb és legörömtelibb pillanataiba is beavattak minket.
Azok a gyerekek, akik időben találkoznak könyvekkel, akár csak úgy, hogy a képeket nézegetik, akár úgy, hogy mesét hallgatnak, szívesebben olvasnak majd, és ez az iskolai teljesítményükön is meglátszik később. Akiknél gyermekkorban kimaradnak a könyvek, nagyobb valószínűséggel kapnak már az első iskolai időszakban rossz visszajelzéseket, így kevésbé lesznek motiváltak. Na de mit tehetünk értük akkor, amikor még egészen kicsik?
Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.
Mától mindenki számára elérhető az Edison100: az a 100 innovatív és jövőbarát kezdeményezés, amely óvodások és iskolások jövőbeni kritikus tudását és készségeit fejleszti iskolai kereteken túl 2020-ban. Idén szülők jelölték a gyerekeket fejlesztőket, és a 440 jelölés feldolgozása és szűrése után végül szakmai zsűri választotta ki azt a százat, amelyet most bemutatnak a szülőknek.
Elszundikált munka közben? Nem baj, mondja a főnökének, hogy így serkenti a memóriáját!
Idén második alkalommal indítja útjára a BridgeBudapest gondolatformáló közössége, az Edisonplatform az Edison100 elnevezésű projektet. A platform megteremtőinek célja ezúttal is az, hogy felkutassák és bemutassák azokat a szervezeteket, kezdeményezéseket, fejlesztőket és jó gyakorlatokat, amelyek a ma gyerekeit a jövőben hasznos tudással és készségekkel vértezik fel. Az Edisonplatform stratégiai vezetőjével, Veres Ritával beszélgettünk.
Két fehér harmincas nő egy budapesti kávézóban arról beszélget, hogyan váltsák meg a világot. Végül két zsák adományként szolgáló játékkal a csomagtartóban elindulnak a fővárostól 210 km-re fekvő festői szépségű, ám szegénységgel küzdő faluba, a borsodi Perére. Hogy sült el a dolog? Mi történt a következő öt évben, egészen napjainkig? Minderről az InDaHouse egyik alapítóját, Benkő Fruzsinát kérdeztük.
