Néhány hete meglepően szigorúan fogalmazott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatosan: magyar szakembert kérdeztünk arról, hogyan értelmezzük ezt.
Az édesség ára meredeken emelkedhet a következő időszakban, a csoki drága mulatság lesz.
A számos diétás ételben megtalálható eritritet a cukor természetes alternatívájaként hirdetik, de egy közelmúltbeli kutatás alapján nem árt vele vigyázni, mert megnövelheti a szívroham és az agyvérzés kockázatát.
Ha már mindenképpen valami édesre vágysz, ezzel a természetes édesítőszerrel jársz a legjobban: a szíved is hálás lesz érte.
Sokan próbálják kerülni a cukor használatát, akár cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia, akár az egészséges táplálkozás miatt. A gyártók azonban nem könnyítik meg a dolgukat: az apró betűs összetevők között igen gyakran szerepel a cukor – csak éppen más néven. Íme a leggyakoribb álnevek, amikkel a csomagoláson találkozhatunk.
Bárki megtapasztalhatta már, hogy egy-egy cukrozott élelmiszer elfogyasztása után nem sokkal ismét farkaséhség uralkodott el rajta, és ez teljesen természetes folyamat. Az ilyen étel gyorsan felszívódik, hirtelen ad energialöketet, de ahogy a vércukorszint megemelkedik, olyan gyorsasággal le is zuhan, és az ördögi kör kezdődik elölről. Vajon mit lehet tenni ellene?
Gyakran megesik, hogy akik úgy döntenek, lemondanak a rendszeres, gyakran az átlagosnál nagyobb mennyiségű szeszes ital fogyasztásáról, a búfelejtő italt édességre váltják. Ez még akkor sem számít ritkaságnak, ha valaki korábban egyáltalán nem volt lelkes rajongója a cukorkának vagy a csokoládénak. De vajon mi lehet az oka annak, hogy ha lemondunk az alkoholról, a szokottnál is jobban sóvárgunk a cukor után? És mit tehetünk annak érdekében, hogy megfékezzük az édesszájúságot?
Vannak, akik érzékenyebbek rá, és esetükben erőteljesebb függőség alakulhat ki, míg mások könnyebben kontrollálják cukorfogyasztásukat, tény azonban, hogy utóbbi képes az agyat és a szervezetet is oly mértékben összezavarni, hogy bevitelének csökkentése esetén akár elvonási tünetek is kialakulhatnak. Vagy legalábbis valami ahhoz hasonló kellemetlenség.
Sokszor nem csupán a laktózérzékenyeknek vagy azoknak kell kerülniük a tej fogyasztását, akiknek a szervezete nem tolerálja a tejfehérjét. Vannak egyéb olyan esetek, betegségek, amikor a szükséges diétás ajánlásba nemcsak szénhidrát- és zsírtartalma miatt, hanem minőségét, illetve hatását tekintve sem fér bele a tejfogyasztás.
A cukor többféle hatást gyakorol az agyra: egyfelől serkenti a dopamintermelést, aminek köszönhetően energiával tölt fel, felpörget, másfelől növeli a szerotoninszintet – vagyis javítja a kedélyállapotot. Az összes többi tulajdonsága, amit elmondhatunk, már nem ennyire vidító.
Nem bánik kesztyűs kézzel a béllel a cukor. Azonban egyes mesterséges édesítőszerek sem kíméletesek vele. Az egészséges bél nagy hatással van a mentális jóllétünkre is, tehát érdemes elkerülni ezeket. De akkor mégis mivel édesítsük meg a kávénkat?
Ma fehér halálnak nevezzük, pedig őseink csak sápitozhattak utána. Bár régóta ismeri az emberiség az édes ízt, sokáig nem jutott hozzá egykönnyen. A répacukor tömeges elterjedése előtt minden luxusnak számított, ami édes volt. Az igazi pezsgő is azért volt olyan különleges, mert édes zamatának ízlelgetésében gyönyörködhettek az ehhez kevéssé szokott ízlelőbimbók.
