Hogyan reagál a táplálékmegvonásra az immunrendszerünk, és pontosan mi történik ilyenkor a beleinkben vagy a zsír- és izomszövetekben? Utánajártunk.
A cél ugyan a fokozatos súlyvesztés, de a szakértők szerint más haszna és előnyei is vannak a módszernek.
Ideális diéta nem létezik. Van, akinek az adagok csökkentése, másoknak a koplalás jön be igazán. Mégis, melyik stratégia a működőképesebb?
A böjtölés divatos fogyókúrás módszernek számít manapság, legyen szó időszakos böjtölésről vagy huzamosabb ideig tartó koplalásról. De vajon mi történik a szervezetünkkel, ha 72 órán keresztül nem eszük semmit?
Manapság alig akad olyan, aki ne foglalkozna így vagy úgy a táplálkozása hatásaival. Nem csak a tudatosan élők és az egészség megszállottjai számára központi kérdés az ennivaló: azok is sokat agyalnak a témán, akik tudják, mennyire egészségtelenül élnek. Egy korai magyar életmód-tanácsadó, Bicsérdy Béla akkor értekezett szakaszos böjtölésről, makrobiotikus táplálkozásról és nyers kosztról, amikor az átlagember számára ez még nem volt igazán szempont.
Mi történik veled, ha két napig koplalsz? Egy vállalkozó szellemű blogger kipróbálta, és beszámolt a hatásokról.
Egyre népszerűbbek azok a fogyókúrás módszerek, amelyekkel bizonyos ideig megtartóztatja magét az ember az evésben, majd utána bepótolja a kimaradt kalóriákat. Bemutatjuk a legismertebb módszereket.
Tizenhat órán át megtartóztatod magad, majd nyolc órán keresztül korlátok nélkül eszel – ez az alapja a most rendkívül népszerű diétának, ami szigorú, mégis viszonylag könnyen tarható, és hívei szerint nagyon eredményes.
Csodaszerek tucatjait kínálják, hogy eltüntethessük a narancsbőrt, közben arra gondolunk, valójában lehet, hogy ezek egyike sem hat, csak az életmódváltás, a nyári szabadság, a napfény, a több mozgás, a könnyed vacsorák. Pedig de, van ami beválik. Persze mindenkinek más. Utánajártunk a leggyakoribb módszereknek és megoldásoknak.
A hosszú élet titkának kutatása nagyjából az emberiséggel egyidős. Viszont az erre irányuló törekvések középpontjába a pluszévek helyett egyre inkább az egészségünk megőrzése kerül.
Manapság lépten-nyomon a böjtről, a szakaszos és/vagy időszakos éhezésről hallani. Állítólag sokan lefogynak úgy, hogy a hétnek csak néhány meghatározott napján tartják extrém alacsonyan a kalóriabevitelt. Azok sincsenek kevesen, akik a táplálék rövidebb-hosszabb ideig való megvonásával párhuzamosan egészségük javulását is tapasztalják. Tényleg ennyire hatásos lenne az éhezés? Ha igen, hogyan és kinél válik be?
Méregtelenítés utáni szuper egészséget, energiát és tuti fogyást ígérnek a rövidebb-hosszabb böjtök. De vajon létezik olyan böjt, mellyel tutira jót teszünk a testünkkel?
