Egymást érték a kétes hírű házak a mai belvárosban: az Ó, a Nagymező, a Király és a Mozsár utcában is rengeteg kupleráj üzemelt, a gazdagabb, előkelő vendégekre szakosodott luxusbordélyok és mulatók inkább a város szívében működtek.
Nem véletlenül tartják a prostitúciót a legősibb mesterségnek, a bordélyházak az urbanizációval egyidősek. De milyen lehetett egy ilyen helyen dolgozni a középkorban?
Haynau itt végezte reggeli tornagyakorlatait, Mária Terézia itt sétálgatott, ma pedig leginkább egyetemistáktól és óvodásoktól hangos – azt azonban máig kevesen tudják, hogy micsoda titkos éjszakai élet zajlott körülötte. A We Love Budapest legújabb podcastjának főszereplője a Károlyi-kert.
A francia irodalom egyik legnagyobb alakja, Victor Hugo elsősorban nagyszabású regényeiről ismert, mint A nyomorultak és A párizsi Notre-Dame, kortársai körében azonban a világhírű szerző hétköznapinak nem mondható magánélete révén is állandó hírnévnek örvendett. Az írófejedelem notórius nőcsábász és akut szexfüggő volt, aki még nyolcvanéves korában is több tucat affért bonyolított különböző hölgyekkel.
Nem III. Károly volt az egyetlen „örökös walesi herceg”, aki évtizedeket várt rá, hogy elfoglalhassa az Egyesült Királyság trónját: Viktória királynő fia, Albert Eduárd, a későbbi VII. Eduárd király több mint fél évszázadon át volt a trón várományosa, de nem csak emiatt lett hírhedt. Eduárd igazi playboyéletet élt, kicsapongó életvitele, legendás szexuális étvágya és szerteszét burjánzó nőügyei miatt édesanyja még azt is fontolgatta, kizárja őt az öröklési rendből.
1828-ban Theresa Berkley bordélyház-tulajdonos feltalálta a kínpadként becézett „Berkley-ló” nevű, szadomazó szerkezetet, amivel a kor egyik legvagyonosabb madámjává lépett elő. Örömtanyáján a legrangosabb elit is megfordult, természetesen titokban, mivel a viktoriánus kor szigorú erkölcsei az alantas ösztönök elfojtását, de legalábbis elrejtését kívánták meg az emberektől.
Az Éjféli csúcspont (Midnight Climax) akár egy rossz pornófilm címe is lehetne, az elnevezés azonban egy titkos CIA-programot jelöl, melyben a titkosszolgálat bordélyházak mit sem sejtő kuncsaftjain tesztelte az LSD tudatmódosító hatását. Az egyik legbizarrabb hidegháborús akciót végül az elnök utasítására állították le.
A 19. század második felében feltűntek a piacon az érdekes fémgyűrűvel ellátott, nőket ábrázoló, kis gyertyák. Jellemzően belga vagy francia termékekről volt szó, amik az Egyesült Államokba is eljutottak. A gyertyák nem világításra kellettek, a bordélyházban időmérő szerkezetként segítették az örömlányok munkáját.
Fénykorában 80 ezer tengeri haramiának parancsolt minden idők legsikeresebb kalózkapitánya, a kínai Csen-Ji Sao: a Vörös Lobogós Flotta úrnője örömlányként kezdte karrierjét, azonban férfiakat megszégyenítő ravaszságának és taktikai érzékének köszönhetően élet és halál ura lett belőle a Dél-kínai-tengeren.
A század eleji Budapesten virágzott a prostitúció: a néhány pengőért megkapható utcalányoktól a legmagasabb társadalmi körökben forgó művelt kurtizánokig sokféle örömlány csalogatta a testi szerelemért fizetni is hajlandó férfiakat.
A prostituáltak élete a középkorban is valóságos pokol volt: az elnyomásról és a kizsákmányolásról szólt. Ezt idézi fel egy 15. századi bűneset, amely egy német városka nyilvánosházában történt.
A prostitúció a római korban is virágzott, és az ókori szexmunkások élete ugyanolyan sanyarú volt, mint modern kollégáiké. Erről árulkodik a Pompeji romjai között talált, turistaattrakciónak számító kétszintes nyilvánosház, a Lupanare.
