Egy bivaly főszereplésével készített az elsivatagosodó Kunságról posztapokaliptikus jelenetekkel tarkított roadmovie-t egy magyar filmes. A felvételek sajnos nem a képzelet szüleményei, a pusztuló háttér a valóság, az aszály és a szárazság eredménye.
A téli fagy és az elmúlt hónapok aszályos időjárása miatt idén nem számolhatunk olcsó almával, még az is lehet, hogy importra szorulunk a hagyományosan magyar gyümölcsből.
Sivatagnak is hihetnénk az Alföldöt a mostanában készült fotók alapján – az ELTE kutatói mesterséges intelligencia segítségével próbálják föltérképezni, hogyan lehetne minél több vizet visszatartani.
A szárazságot legjobban bíró magyar fűfajták sem bírják ki a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein a forróságot és a csapadék hiányát – erre az aggasztó következtetésre jutottak magyar kutatók, akik a 2022-es aszály után vizsgálták a növények életbenmaradási esélyeit.
Súlyosan aszályos állapotokat jeleznek a műholdas vegetációs rendszerek az Alföldön.
A csapadék hiánya és a forró nyári nap megtette hatását, az Alföldön már most jóval kevesebb a zöld terület. A fényképes összehasonlítás jól mutatja, mekkora a baj.
Homokszigetek bukkantak fel a Maros magyarországi szakaszán, amelyek ugyan nem számítanak szokatlan jelenségnek a hazai folyón, ám nem ilyenkor jellemző. A most készült felvételek arról árulkodnak: óriási az aszály.
Kiszáradt a Balaton melletti Köcsi-tó. A mocsaras-nádas kirándulóhely egészen más képet fest most, mint szokott.
A Velencei-tó vize minden évszakban melegebb a levegőnél, ami súlyos károkat okozhat annak élővilágában. Ebben szerepet játszik az emberi tevékenység is.
A nyári aszály-előrejelzés egészen riasztó képet fest: a 2022-es évhez hasonló viszonyokra számítanak sokan már most.
Hiába tűnik úgy az elmúlt napok viharos időjárása után, hogy az ország egyes területein elégséges eső esett, a meteorológusok szerint hatalmas a baj, az aszály a termésre is hatással lesz.
2025 májusa volt a valaha mért második legmelegebb, Európában egyre nagyobb fenyegetést jelent az aszály, és a másfél fokos klímacél is egyre elérhetetlenebbnek tűnik.
