Magyar nyelven nemigen olvashatsz róla a neten, pedig korának nagyon fontos szereplője, felfedezője volt. Talán mondanunk sem kell, hogy az 1800-as évek második felében ez utóbbi a férfiak kiváltsága volt – ezért is olyan érdekes, hogy Isabella Bird hogy küzdötte magát közéjük.
Nemrég temették el II. Erzsébet királynőt. A trónutódlás szabályai szerint III. Károly, a fia vette át tőle a hatalmat. csakhogy Károly testvére, András heceg cseppet sem ezt tervezte, legalábbis a ma megjelent Angela Levin: Camilla című könyv szerint.
II. Erzsébet brit királynő halála mindenkit megrendített, hosszú sorokban, fázva róják le kegyeletüket a britek, a Nemzetközösség több országa is gyászba borult. Nem így Afrika, ahol MJ Mojalefa rádiós DJ inkább a királyi család bocsánatkérését követelné.
A brit királyi család rengeteg fényűző és pompás kastély tulajdonosa – ezek közé tartozik természetesen a Buckingham-palota, illetve a hírekben jelenleg érthető okokból gyakran szereplő balmorali kastély –, az pedig köztudomású, hogy egyetlen valamirevaló várkastély sem lehet teljes ott lakó szellemek nélkül. Összeszedtük a leghátborzongatóbb kísértetsztorikat, melyek a Windsor-ház rezidenciáihoz köthetők.
A viktoriánus kori Londonban virágzott a prostitúció: aki igényelte, akár külön e célból létesített „korbácsolós házba” is mehetett.
II. Erzsébet királynő halálával mától fia, III. Károly – a korábbi walesi herceg – Nagy-Britannia királya: a 73 éves uralkodó a leghosszabb ideig trónörökösként szolgált személy az angol történelemben, de sok más érdekességet is említhetünk alakjával és életével kapcsolatban. Ezekből szedtünk össze néhányat.
Hallatlanul brutális gyilkosság kavarta fel az állóvizet 1726-ban Angliában: egy 12 gyermekes asszony, Catherine Hayes szeretői segítségével megölte és feldarabolta a férjét, amiért az nem tudta őt megfelelően szexuálisan kielégíteni. Az ügy súlyosabbnak számított egy „átlagos” gyilkosságnál, a korabeli jog ugyanis a nőket alacsonyabb rendűnek tekintette a férfiaknál.
A minden idők egyik legkiválóbb krimiszerzőjének tartott Agatha Christie írói karrierje során 66 detektívregénnyel és 14 novelláskötettel örvendeztette meg a műfaj szerelmeseit, egy alkalommal azonban ő maga is rejtélyes bűneset áldozatává vált. 1926-ban a fiatal írónőnek 11 napra nyoma veszett; az országos szenzációt keltő eset megoldása máig várat magára, az érintett ugyanis egész életében azt állította, nem emlékszik, mi történt vele ebben az időszakban.
A politikai akarat sikeres érvényesítéséhez olykor szélsőséges módszerekhez kell nyúlni – jól tudták ezt a 19–20. század fordulójának nőjogi harcosai, akik látványos megmozdulásokkal igyekeztek felhívni a társadalom figyelmét az általános választójog ügyére. A legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott eset egy angol szüfrazsett, Emily Davison nevéhez köthető, aki a világhírű epsomi derbin a király lova elé vetette magát – máig sem tisztázott, pontosan milyen szándék vezérelte az öngyilkos akció elkövetésére.
Nem sokkal 11. születésnapja előtt oltotta ki két gyerektársa életét minden idők egyik legfiatalabb sorozatgyilkosa: Mary Bell szülői elhanyagolás és szexuális kizsákmányolás áldozatából vált brutális kiskorú pszichopatává, személyazonosságát ma hétpecsétes titokként őrzik a brit hatóságok.
A nők társadalomban betöltött szerepe rengeteget változott az elmúlt 100-150 év során: az 1800-as években a hölgyektől elvárták, hogy ne ártsák bele magukat a fontosabb ügyekbe, sőt, ne is legyenek különösebben szem előtt. Összeszedtük a négy – ma már nem igazán helytálló – alapszabályt, melyet a viktoriánus Angliában egy úri hölgytől megkívánt az illem.
A 19. századi angliai otthonok színpompás dísze volt a tapéta. A gyönyörű minták és élénk színek mögött azonban halálos méreg rejtőzött.
