A szovjet kódok feltörése a hidegháború idején fontos feladata volt egy maroknyi nőnek: a Venona-projekt egészen a kilencvenes évek közepéig titkos maradt, és a közvélemény még akkor is férfiaknak tulajdonította az általuk elért eredményeket, amikor erőfeszítéseik végre napvilágra kerülhettek.
A fagylalt ma már nemcsak a nyár, hanem minden évszak egyik kedvenc finomsága. De vajon hogyan terjedt el ilyen széles körben?
A szerencsesüti az a vicces apróság, amely bár ehető, az ízéért mégis kevesen veszik: a kínai éttermekhez kapcsolja őket mindenki, okkal – az azonban tévedés, hogy az üzenettel töltött kis tésztadarabok Kínából indultak volna hódító útra!
Azt, hogy a vadnyugaton kemény volt az élet a telepesek és a cowboyok számára, eddig is sejtettük. De hogyan teltek az Újvilágba kivándorló európaiak mindennapjai? Mit ettek, hol főztek, hogyan próbáltak megélni sokszor a semmi közepén?
A franciákkal az élen a legtöbb európai országban elképzelni sem tudják az emberek, hogy ne kenjenek vajat a szendvicsükbe. Velük ellentétben az amerikaiak azonban soha nem kennének vajat a kenyerükre. De vajon miért?
Ezeket a csirkeszárnyakat sokan ropogtatják örömmel világszerte – azzal ugyanakkor nincsenek tisztában, hogy egy téves rendelés miatt született meg a fogás.
Az extrém takarítás területére sorolható az a tevékenység, amit Barbi New Yorkban végez: élhetetlennek tűnő lakásokba hozza vissza a rendet és a higiéniát, ráadásul teljesen ingyen nyújt segítséget az arra rászorulóknak.
A két atombomba ledobását követően Amerika próbálta eltussolni azt, milyen következményei vannak az újfajta fegyver alkalmazásának: a sugárbetegség létezését is tagadták.
Ronald Reaganre nemcsak az igaz, hogy filmsztárból lett elnök, de az is, hogy több tucat ember életét mentette meg ez előtt.
Hoover elnök nagyon gyanúsnak tartotta Albert Einsteint, a relativitáselmélet kidolgozóját: több mint húsz éven figyelte meg őt ezért az amerikai titkosszolgálat, az évek során pedig több mint 1000 oldalnyi irat gyűlt össze róla.
Több mint ötven évvel ezelőtt lépett az első ember a Holdra. Legfényesebb csillagunkat azóta sem sikerült újra meglátogatni, de hamarosan ismét megteheti az emberiség a legendás nagy lépést. A tervek szerint ezúttal egy nő indul majd az űrbe.
Egyetlen ember volt eddig összesen a világon, akiről kontinenst neveztek el, és talán nem is igazságos, hogy az nem Kolumbusz Kristóf, akinek nevét csak egy ország őrzi.
