Negyvenesként vagy a legboldogtalanabb – a mélypont ötvenhez közel jön el

Középkorú válság. Közelkép egy szomorú, fáradt, középkorú nőről otthonában; magányos, érett nő, akit lehangoltság gyötör
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A boldogság szintje életünk során U alakú görbét ír le, és a mélypont a negyvenes éveink végén jön el. De miért pont ekkor? És mit tehetsz, amikor már benne vagy?

Ismerős lehet az érzés, hogy az életed ránézésre rendben van – van munkád, kapcsolatod, családod, megvan a stabilitás –, mégsem érzed magad jól a bőrödben. Nincs drámai összeomlás, inkább egy olyan felismerés körvonalazódik benned, hogy ami eddig lendületet adott, az már nem visz előre.

47 évesen vagyunk a legboldogtalanabbak

A kapuzárási pániknak vagy életközepi válságnak nevezett jelenségről az is kiderült, hogy körülbelül milyen korban jelentkezik.

Aggódó, érett férfi, aki otthon az ágyán ül
A boldogság szintje a negyvenes éveink végén éri el a mélypontját
Fotó: FG Trade / Getty Images

David Blanchflower, a Dartmouth College közgazdászprofesszora 132 ország mintegy 500 ezer emberének adatait vizsgálta meg, és azt találta, hogy

Idézőjel ikon

a boldogságérzet a fejlett országokban átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját.

A fejlődő országokban ez a szám alig valamivel magasabb, 48,2 év. Mindez úgy, hogy a kutatásban kiszűrték a nem, az iskolai végzettség, a családi állapotot és a munka hatását.

Az elmélet szerint a boldogságszintünk a felnőttkor első évtizedeiben fokozatosan csökken, majd a negyvenes éveink végén, az ötvenes éveink elején eléri a mélypontot.

Miért éppen 47 évesen jön a mélypont?

Ebben az életszakaszban több tényező hatása összeadódik. A középkorúak, azaz a szendvicsgeneráció tagjai közül sokan egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját családjukról, vagyis több irányból nehezednek rájuk elvárások.

A munkahelynek is nagy szerepe van. Ebben az életkorban sokan már több felelősséggel járó pozícióban dolgoznak, ami negatívan hathat a boldogságérzetre. Mások elérhetnek karrierjük csúcsára, ahonnan már kevés az előrelépési lehetőség, de a nyugdíj még nagyon messze van.

Pszichológiai tényezők is közrejátszanak. Fiatalon lendületet ad, hogy minden fontos dolog még előtted van: megtalálhatod a megfelelő állást, a nagy szerelmet, kiteljesedhetsz, amiben szeretnél, és akkor majd jól érzed magad. Ám amikor ezeket a célokat – vagy legalább egy részüket – eléred, a jövő már nem a lehetőségek tárháza, hanem a meglévő helyzet fenntartása, újdonság és várakozás nélkül.

A megbánás és a bizonytalanság szintén fájdalmas lehet. Eszedbe juthatnak olyan dolgok, amelyeket másként csináltál volna, közben a jövőbe tekintve nem tudod, milyen lesz életed következő szakasza. Ez szorongást okozhat, amit az öregedéstől való félelem tovább fokozhat.

A boldogság később visszatér

A jó hír az, hogy a kutatás szerint a boldogságérzet idővel újra emelkedni kezd, a 47 éves kor utáni időszakban sokan javuló hangulatról számolnak be. Az emberek megtanulják újrahangolni az elvárásaikat, jobban értékelik, amit elértek, és elengedik azt, ami sosem lett az övék.

Egy gyönyörű, középkorú nő portréja, aki magabiztosnak tűnik
A boldogság szintje a negyvenes éveink végén újra emelkedni kezd
Fotó: Westend61 / Getty Images

Ha pedig éppen a mélyponton vagy, van néhány dolog, ami segít átvészelni ezt az időszakot. Elsőként vizsgáld meg az elvárásaidat.

Ebben az életszakaszban a legtöbb elégedetlenség abból fakad, hogy a jelenlegi életedet összehasonlítod azzal a verzióval, amiről azt hitted, mostanra már eléred.

Az elvárások és a valóság közötti szakadék letaglózó tud lenni, különösen akkor, ha mindent megtettél, amit lehetett. Légy hálás azért, amit elértél, és tanuld meg jobban értékelni a jelent.

Érdemes elengedni azt a szemléletet is, hogy mindennek, amit teszel, valahová vezetnie kell. Sokat segíthet, ha elkezdesz olyan dolgokat csinálni, amelyeknek nincs végcéljuk. Sétálj rendszeresen útiterv nélkül, tölts időt másokkal konkrét program nélkül, figyelj a dolgokra úgy, hogy ne várj tőlük eredményt. Egyszerűen hangzik, de ez szöges ellentéte a teljesítményt és a hatékonyságot előtérbe helyező gondolkodásmódnak, amiről a legtöbben úgy gondolják, a siker kulcsa.

Ha 47 éves kor körül lehangoltnak érzed magad, az egészséges életmód is sokat javíthat a helyzeten. Ügyelj a megfelelő táplálkozásra, éjszaka pihenj eleget, sétálj sokat a szabadban, mert a napfény és a testmozgás természetes módon javítja a közérzetet. És ne feledd, a mostani állapot nem végleges, csak egy átmeneti időszak.

Kapcsolódó cikk: A boldogság tanulható, mégpedig a pozitív érzelmek folyamatos megélésével. Ebben segít az egy hónapig tartó boldogságkihívás, melyben hétről hétre olyan tevékenységeket próbálhatunk ki, amelyek hozzájárulnak a testi-lelki jóllétünkhöz!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Vezető szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.