Szorongás, dühkitörések: így hatnak a gyerekkori traumák még felnőttkorban is

Olvasási idő kb. 3 perc

A gyermekkorban elszenvedett bántalmazás – legyen az fizikai vagy lelki – a szervezet egészére és az agy működésére is hatással van. A korai években tapasztalt magas stressz-szint a gyerekek esetében figyelem- és önkontrollzavarok kialakulásához vezethet, és sokszor a felnőttkori hiperaktív figyelemzavar, a szorongásos és impulzuskontroll-zavarok hátterében is ez áll.

Számos tanulmány talált már összefüggést a gyerekkori traumák és a dühkezelés között. Az egyik kutatás alkalmával több mint 22 ezer fiatalkorú bűnelkövető adatait vizsgálták, az eredmények szerint a gyerekkori traumák növelik a súlyos, erőszakos bűnelkövetések kockázatát.

A bántalmazás mindig nyomot hagy 

A gyerekkorban tapasztalt traumák neuropszichológiai hatásainak feltárása során 38 korábbi kutatás eredményeit vetették össze. A vizsgálatok alkalmával MRI-készülékeket használtak, az eredmények szerint pedig azoknál, akiket gyerekkorukban valamilyen trauma ért, kisebb volt az agy hippokampusz és amigdala területe.

Újabb kutatások összetettebb képet festettek arról, hogy a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás hogyan befolyásolja az agy szerkezetét. Volt, amelyik eredményei szerint gyengébben teljesítettek a kognitív kontrollban részt vevő agyi régiók azoknál, akiket korábban trauma ért.

Vissza kell nyúlnod a múltadba
Vissza kell nyúlnod a múltadbaAleli Dezmen / Getty Images Hungary

A Harvard egyik kutatócsoportja által végzett tanulmány megállapította, hogy a kora gyermekkorban elszenvedett verés következtében lassul a fenyegetettségre adott agyi válasz, ami hatással van a döntéshozatalra és a helyzetek feldolgozására is. A tanulmány szempontjából lényeges, hogy olyan gyerekeket vizsgáltak, akiknek testi fenyítésben volt részük, de súlyos erőszakot nem tapasztaltak.

Nyilvánvaló tehát, hogy a gyerekkor traumatikus tapasztalatai sokféleképpen változtathatják meg az agyat. Megváltozhat az amigdala idegi kapcsolata, a hippokampusz, az emlékek és az érzelmek feldolgozásáért felelős központ, valamint a prefrontális kéreg, ami lehetővé teszi, hogy gondolkodjunk, mielőtt cselekednénk.

Hogyan kezeljük a gyermekkori trauma által vezérelt haragot?

A rossz bánásmódnak tehát nem kell súlyosnak lennie ahhoz, hogy tartós és súlyos hatást gyakoroljon az emberre, ennek ellenére a legtöbben alábecsülik ezeket a következményeket. A tagadás vagy a probléma bagatellizálása azonban csak tovább erősíti a düh és a harag érzéseit – írja Bernard Golden pszichológus.

És bár a korábbi traumáinkat nem tudjuk meg nem történtté tenni, az ezekből fakadó gondolkodási és viselkedési mintákat felül tudjuk írni. Dühkezelési problémák esetén szükség van arra, hogy a konkrét nehézségen túl foglalkozzunk a kiváltó okokkal, a probléma eredetével is. A gyermekkori traumák feldolgozása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy egy új és egészségesebb megküzdési stratégiát sajátítsunk el.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek