Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Manapság az egyik legnagyobb veszélyforrást az internethasználat jelenti. A neten töltött hosszú órák függőséget, az áltökéletes világ önértékelési zavarokat, a netes kihívások komoly egészségkárosodást okozhatnak. A biztonságos internethasználat világnapja alkalmából pszichológus szakértőnkkel beszélgettünk.
Sajnos sokszor épp a szülők azok, akik idő előtt regisztrálják kiskamasz gyerekeiket a különböző közösségimédia-felületekre, aztán pedig nem kísérik figyelemmel, mi mindent tölt fel a gyerek a netre, Vagy ha meg is nézik, még büszkék is rá, milyen népszerű a szemük fénye, és bele se gondolnak a lehetséges következményekbe.
Életveszélyes kihívások
Ha a biztonságos nethasználatról beszélünk, azonnal az online zaklatás ugrik be mint első számú veszélyforrás. A tudatos internethasználat elsajátítása nem csak azért lényeges, hogy ne váljon zaklatás áldozatává a gyermekünk, vagy ne nézzen ostoba, nem a korának megfelelő tartalmakat. Egyre több veszélyes kihívás terjed a közösségimédia-oldalakon, ami enyhébb esetben a sürgősségin ér véget, a legrosszabb esetben viszont halálos kimenetelű is lehet.
20 éves fiatal kapott szívrohamot, mert magas koffeintartalmú port fogyasztott egy TikTok-kihívás kedvéért; kamaszok lopnak, törnek-zúznak az iskolában, hogy egy Devious Licks néven futó kihívást teljesítsenek, és ez még semmi a Kia-kihíváshoz képest, ami 4 buffalói fiatal halálával végződött, amikor lopott autóval karamboloztak. 10 éves kislányok próbálnak regisztrálni az Onlyfansra, mert az általuk követett influenszer is fent van. Pap által megerőszakolt kislány meséli el a történetét a TikTokon, mire az a komment érkezik az egyik felhasználótól, hogy „Ha nem bocsátasz meg neki, akkor a pokolban újra és újra megerőszakol majd”. És folytathatnánk még a sort, hogyan teszik ki magukat nap mint fizikai és mentális veszélyeknek a kiskorúak a különböző közösségi oldalakon.
Édesanyák osztják meg történeteiket a neten vagy kérnek kétségbeesetten tanácsokat, mit tegyenek, mert úgy érzik, a közösségi média nagyobb erővel bír a gyerekükre, mint a szülői érvek. Egyikük például azért aggódik, mert a 16 éves fia egyre extrémebb diétákat követ, amiket a netes influenszerek ajánlgatnak. Nem először hallunk a közösségi média negatív befolyásoló erejéről.
Még egy felnőttre is nagy hatást gyakorolnak a netes trendek, hát még egy kamaszra, akinek még nem alakult ki a személyisége, a kritikai gondolkodása, nincsenek fejlett megküzdési képességei.
Hatalmas ebben a korban a kortárs hatás: az válik követendővé, amit a többség tesz, amit a többség menőnek tart. Legyen az egy új veszélyes kihívás vagy diétás trend. És akkor még nem beszéltünk arról, hogyan alakítanak ki a közösségimédia-tartalmak a kiskamasznál önértékelési zavart, amely hosszú távon legalább annyi veszélyt rejt magában, mint mondjuk egy mágnespiercing-kihívás, ami 1 éve majdnem egy 13 éves kislány életébe került.
Hogyan is hat a közösségi média egy még kialakulatlan személyiségre?
Sas Eszter Krisztina, a Dívány pszichológus szakértője szerint nem érdemes csak egy közösségimédia-felületet kiragadni és démonizálni, általánosságban a közösségimédia-használattal és az online jelenléttel kapcsolatban szükséges bizonyos aggályokat megfogalmazni. Az egyik például az, hogy bár serdülőkorban a személyiségfejlődés fontos lépései zajlanak, bizonyos funkciók az agyban még nem annyira érettek.
„Tipikusan ilyen például az önkontroll, önszabályozás képessége” – kezdi a szakember. „Ennek hiánya vagy fejletlensége oda vezethet, hogy a tinédzserek gyakran impulzívan viselkednek; nem képesek még az érzelmeiket, cselekedeteiket megfelelően szabályozni.
Ebből következik, hogy a TikTok vagy Instagram használatakor sem tudják kontrollálni a saját digitális jelenlétüket.
Érdemes külső kontrollal szabályozni” – javasolja a pszichológus. „Ma már bizonyos telefonos alkalmazásokra időkorlátot lehet beállítani, tehát megszabhatjuk, hogy mennyi ideig lehet azt egy nap használni. A TikTok használatakor is jól jöhet ez a korlátozás: a felületének sajátosságai miatt úgy lehetünk ott jelen, hogy észre se vesszük, mennyi időt töltünk az alkalmazás használatával. Szünet nélkül jönnek egymás után a videók, folyamatosan kapjuk az ingereket, így nehezebb elszakadni a felülettől. Aki alacsonyabb önkontrollképességgel rendelkezik, észre sem veszi, hogy már órák teltek el félperces videók nézegetésével. Másrészt a TikTok remekül alapoz az alapvető emberi kíváncsiságra is, hogy vajon mi lesz a következő tartalom.”
Sérülhet az önértékelés a lájkvadászat során
Sas Eszter Krisztina szerint nem csupán az jelent gondot, hogy a tini túl sok időt tölt a neten, a netes jelenlét önmagában problémás lehet, ugyanis a tinédzserek önértékelését befolyásolhatják a közösségimédia-oldalak: serdülőkorban a személyiségnek több rétege fejlődik, a tinik nem rendelkeznek még megszilárdult identitással.
„A kamaszkor és a serdülőkor az útkeresés időszaka; nem tudjuk, kik vagyunk, mit szeretnénk, merre tartunk. Ez egy nagyon sérülékeny és nehéz időszak mindenki életében. A közösségi média pedig torzított képet adhat, ami negatívan hathat az önértékelésre. Ha folyamatosan csodálatosabbnál csodálatosabb lányokat vagy fiúkat látunk, akik gyönyörű helyeken nyaralnak, mi meg mondjuk, otthon ülünk szobánkban, éppen kaptunk egy rossz jegyet, összevesztünk a szüleinkkel, szakított velünk a barátunk, akkor máris sokkal értéktelenebbnek tartjuk magunkat, illetve akár az egész életünket is.”
A TikTok úgy lett kialakítva, hogy virálisan is viszonylag magas nézettséget lehet elérni bizonyos tartalmakkal. Olyan nézettsége lehet egy-egy feltöltésnek, amiről a tartalomgyártóként is jelen lévő tini álmában sem gondolná, hogy ennyi emberhez elérhet. Viszont ha utána feltölt valamit, ami már nem produkál ilyen magas számokat, akkor jön a csalódottság. Nem csak egyszerű elkeseredésről beszélhetünk: a tini könnyen a saját értékességét ezekhez a reakciószámokhoz és a nézettséghez kapcsolhatja.
A lájk nem minket tükröz
„A közösségimédia-oldalak térnyerésével sokszor tévesen az emberek értékességét összekapcsoljuk a követőik és a lájkok számával” – magyarázza pszichológus szakértőnk. „Holott az vitán felüli, hogy senki sem ettől lesz értékes vagy értéktelen, viszont ezt nagyon nehéz ilyenkor tudatosítani. Ez vezethet ahhoz, hogy a tininek az önértékelése sérül, hiszen túlságosan a külső visszajelzésektől teszi függővé saját értékességét.”
Sas Eszter Krisztina ennek ellenére úgy gondolja, hogy a digitális világ lehetőségei több előnyt rejtenek, mint veszélyt. Ahhoz, hogy ténylegesen megélhessük a nethasználat pozitívumait, a felhasználói oldal is megkívánja a tudatosságot.
Fantasztikus, hogy az interneten keresztül embereket ismerhetünk meg a világ másik pontjáról, és olyan tudásra tehetünk szert, amire a közösségi média térnyerése előtt nem volt lehetőség.
Ezek mindenképp nagyon hasznos és a világnézetünket szélesítő tartalmak, ugyanakkor tényleg fontos egyfajta digitális tudatosság. Mind az iskolarendszernek, mind a szülőknek, mind pedig a kamaszoknak nagy szerepe és felelőssége van abban, hogy a fiatalok megtanuljanak ügyesen boldogulni az online világban is.”
