Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A narcisztikus személyiségjegyekről sokaknak csak túlzó önbizalom vagy önimádó viselkedés jut eszébe. Azonban amikor a szülő viselkedéséről van szó, ezek a minták sokkal alattomosabbak és mélyebb nyomot hagynak.
Egyre több szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy ha egy szülő rendszeresen figyelmen kívül hagyja gyermeke érzéseit, és a saját szükségleteit helyezi előtérbe, vagy érzelmileg manipulál, az akár narcisztikus személyiségjegyekre is utalhat.
Így ismerheted fel
Az egyik jel az érzelmek elutasítása, amikor a gyermeket elnémítják vagy megszégyenítik, amiért sírt vagy erős érzelmeket mutatott, ez azonnali figyelmeztető jel lehet. Maguk a gyerekek később is úgy érzik, hogy a saját érzéseik nem számítanak, mintha állandóan szégyellniük kellene magukat. Ez az érzelmi ignorálás gyakran társulhat hangulatváltozásokkal, hirtelen dühkitörésekkel, és azzal, hogy a gyermek sosem lehet biztos a szülő reakciójában.
Ritkábban esik szó arról, hogy a narcisztikus szülő könnyedén átveszi a kontrollt: átlépi a határokat, beleszól a gyermek életébe, és a szülői gondoskodó szerepből inkább érzelmi haszonlesővé válik, azaz a gyermeket használja saját érzelmi szükségletei kielégítésére, Emellett előjön a felsőbbrendű hozzáállás is: a gyermek eredményeit magáénak érzi, büszkén eluralkodik fölötte, mintha saját sikerei lennének.
Brutális rejtett manipulációkat is alkalmazhatnak: bűntudatkeltés, érzelmi zsarolás, „játszmák”, például amikor a szülő „áldozatként” mutatja be magát, hogy így kapja meg a gyermek elismerését vagy szolgálatait. Ez a gyermekben tartós bizonytalanságot, önbizalom-hiányt és folyamatos megfelelési kényszert eredményez, ami felnőttként is nehézségeket okozhat.
Ha ezek a minták folyamatosan jelen vannak, az nemcsak gyermekkorban okoz sérüléseket, de felnőttként is mély nyomot hagy, alacsony önértékelés, perfekcionizmus, pleaser-viselkedés, saját határok meghúzásának képtelensége jellemzi az érintetteket. A szakemberek azt javasolják, hogy ilyen dinamikák felismerése után érdemes segítséget kérni, akár önsegítő forrásokból, akár terápiás támogatásból, hogy a gyermek, majd a felnőtt megtanulhassa: nem kötelesség mindig mindenkit kiszolgálni, csakis önmagát.
Ha kíváncsi vagy rá, hol élnek a világ legboldogabb gyerekei, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
