A nagyik szerint vakbélgyulladást okoz: ez történik, ha lenyelsz egy rágógumit

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bár közismert, hogy a rágógumi nagyrészt mesterséges összetevőkből áll, lenyelésének hatása nem mindenki számára világos.

Gyermekként talán téged is figyelmeztetett a nagymamád, hogy soha ne nyeld le a rágógumit, mert vakbélgyulladást okoz, sőt talán azt is hallottad, hogy hét évig tart megemészteni. Vajon mennyi igaz ebből? Máris kiderül!

Ez történik, ha lenyeled a rágógumit

„Szerencsére azoknak, akik véletlenül lenyelnek egy-két rágógumit, közel sem kell hét évig várniuk, mire azok elhagyják a szervezetüket” – mondja Julia Zumpano, a Cleveland Clinic dietetikusa. A szakember kiemelte, csakúgy mint a különféle táplálékok, a rágó körülbelül 40 órát tölt az emésztőrendszerben, mielőtt a széklettel együtt távozna.

Idézőjel ikon

Ez azt jelenti, hogy a rágót valójában nem is emésztjük meg.

A szervezetünkben ugyanis nincsenek meg azok az enzimek, amelyek a rágógumi alapanyagainak lebontásához szükségesek. Testünk így csak egy kevés összetevőjét, például az édesítőszereket tudja feldolgozni.

A rágógumi alapanyagai nem emészthetők számunkra
Fotó: Piotr Wytrazek / Getty Images Hungary

Dr. Nancy McGreal, a Duke Egyetem orvosi központjának gasztroenterológusa szerint a rágó ezért egészben halad át a bélcsatornán. Valami hasonló történik akkor is, amikor kukoricát eszel. Ennek magas a rosttartalma és cellulóz bevonattal rendelkezik, melynek lebontásához szintén hiányoznak a megfelelő enzimeink.

Az orvos felidézte, hogy egyes vizsgálatok során előfordult, hogy rágógumidarabkákat talált, amelyeket a páciens lenyelt, de ez valószínűleg az azt megelőző 24 órában történhetett, nem pedig 7 évvel korábban.

Azért nem teljesen veszélytelen

„Ha csak egy-két rágóról van szó, lenyelésük miatt valószínűleg semmi kellemetlen vagy káros dolog nem fog történni” – vélekedett az orvos. Ezt az álláspontot osztják a szakmai szervezetek is. Az általános nézet az, hogy kisebb mennyiségű rágógumi lenyelése nem okoz különösebb problémát, de nagyobb mennyiségben

Idézőjel ikon

hányáshoz, puffadáshoz, hasi fájdalomhoz és székelési problémákhoz vezethet, ritkább esetben pedig akár bélelzáródást is okozhat.

Ehhez azonban tényleg több rágót kell lenyelni. Egy, a Pediatrics című folyóiratban 1998-ban publikált cikk például három olyan esetet vett számba, amikor a gyermekeknél nyelőcső- vagy béltraktus-elzáródás alakult ki. A Respiratory Medicine Case Reports folyóirat 2020-as esetjelentése szerint arra is akadt példa, hogy egy tinédzsernek a felső légutai záródtak el a rágógumi miatt.

Lenyelése főleg a gyerekekre jelent veszélyt
Fotó: Niedring/Drentwett / Getty Images Hungary

Ilyesmi nem csak a fiatalabb korosztállyal eshet meg. Az ACG Case Reports Journal 2020-as esetjelentése például arról számolt be, hogy egy 53 éves nő nem kevesebb mint 25 nikotinos rágógumit nyelt le, így azok darabkái a vakbélben, a vastagbél bejáratánál rakódtak le.

Idézőjel ikon

A tanulmány szerzői ezért megjegyezték, hogy azoknak, akik sokat rágóznak, érdemes inkább kiköpni, mint lenyelni a rágógumit – bár ennek nyilvánvalónak kellene lennie.

A kockázatok között említhető az is, hogy a túl sok szorbit – a cukormentes gumiban gyakran előforduló cukoralkohol – lenyelése szintén emésztési problémákat, főként hasmenést okozhat, mivel vizet vonz a belekbe. Ha valaki sok ilyen rágógumit nyel le, ezért az látszólag megmagyarázhatatlannak tűnő hasmenést eredményezhet.

Tudtad, hogy a rendszeres rágózás az egészségedre is hatással van? Erről itt olvashatsz bővebben. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.