Miért eszik meg a gyerekek a taknyukat?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

„Mi a különbség a brokkoli és a takony között? A gyerekek nem eszik meg a brokkolit” – szól egy régi vicc, amelynek tartalma nem is áll olyan messze a valóságtól.

A gyerekek láthatóan nagy érdeklődést mutatnak a taknyuk iránt. Az hagyján, hogy hajlamosak az orrukban turkálni, de alkalomadtán meg is kóstolják, amit benne találnak. Vajon honnan ered a különös vonzalom, és miért lesz belőle visszatérő szokás?

A takony a barátod

Az orrváladék, vagyis hétköznapi nevén a takony, értelemszerűen az orrban képződik, amikor a nyálkahártya által termelt váladék egy része kiszárad. Ez a nyálkás anyag fontos szerepet tölt be, hiszen az a célja, hogy megakadályozza a levegőben található, potenciálisan káros részecskék és kórokozók belélegzését. A részecskék így beleragadnak a váladékba, majd a torkon át a gyomorba kerülnek, ahol a gyomorsav semlegesíti őket.

Ha a részecskék nagyobbak, vagy több van belőlük, akkor ragadós darabokká állnak össze, és ha elég hosszúak, akkor kiszáradnak.

Az orrban termelődő váladék fontos szerepet tölt be
Fotó: mrs / Getty Images Hungary

Nem jó ötlet piszkálni

Az orrban turkálás nemcsak azért kerülendő, mert szembemegy a társadalmi normákkal, vagyis visszataszító lehet mások számára, hanem azért is, mert az ujjakon keresztül mindenféle fertőző anyag juthat a szervezetbe, illetve elősegíti a betegségek átadását. A tüdőgyulladás terjesztéséhez például elegendő, ha valaki piszkálja az orrát, majd utána kezet fog másokkal.

Az orr belsejét is károsíthatja, ami orrvérzést okozhat.

Nincs gyógyító ereje

A takonyevés – vagy elegánsabb nevén a mukofágia – egészségre gyakorolt hatásáról már jobban megoszlanak a vélemények. Scott Napper, a kanadai Saskatchewani Egyetem biokémiával foglalkozó docense 2013-ban állt elő egy elmélettel, miszerint a szokás egyfajta evolúciós előny lehet, amely szerepet játszhat az immunrendszer erősítésében. Szerinte ugyanis azáltal, hogy a gyerekek lenyelik a részecskéket, jobban ki vannak téve az általuk okozott betegségeknek, ami erősíti az immunitásukat.

Ahogy azonban arra más kutatók rámutattak, az orrban termelődő nyálka nagyobbik részét amúgy is lenyeljük, így a takonyevésnek sem lehet számottevő egészségügyi hatása.

Az orrtúrás sokkal károsabb, mint maga a takonyevés
Fotó: Giulio Fornasar / Getty Images Hungary

Ronda, de finom

Visszatérve az eredeti felvetésre, annak, hogy a gyerekek miért szeretik megenni a taknyukat, egészen egyszerű magyarázata lehet: szeretik az ízét. Mivel az ízletesség kérdése terítékre került Napper elméletében (illetve Sidney Tarachow pszichiáter gyakran idézett, 1966-os tanulmányában), már azt is tudjuk, hogy a takonynak

Idézőjel ikon

„nagyon finom”, sós íze van.

A gyerekek viselkedésében az is közrejátszhat, hogy az orruk mindig kéznél van, ezért amikor megeszik a taknyukat, valószínűleg hasonló indíttatások vezérlik őket, mint George Mallory hegymászót, aki amikor megkérdezték tőle, hogy miért akarja megmászni a Mount Everestet, a következő választ adta: „mert ott van.”

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.