Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Itthon a Jézuska hozza az ajándékokat a karácsonyfa alá december 24-én este. Ám elég, ha csak egy külföldi ismerősünk van, máris nyilvánvalóvá válik, hogy ahány ország, annyiféle ajándékozási szokás létezik.
Utazzunk csak a szomszédos Ausztriába, máris Christkind hozza az ajándékokat, és egy különös népszokást is tartanak még néhányan, például tömjénnel füstölik át a lakást és az istállót is, hogy a gonosz szellemek garantáltan távozzanak. A franciáknál 24-e ugyanolyan munkanap, mint a többi, Père Noël ajándékait csak 24-én éjfél után lehet kibontani, és 25-én eszik az ünnepi ebédet is. Németországban a Weihnachtsmann, míg az angoloknál Father Christmas csempészi a fenyőfa alá, illetve a kandallónál felakasztott karácsonyi zoknikba a meglepetéseket.
Az angol gyerekek még a kívánságaikat listázó levelet is másképp írják meg: bedobják a kandallóba, ahol elég, és a Télapó a felszálló füstből jön rá, mit is kértek tőle. Az ő hiedelmeik szerint a Télapó Finnországban, Lappföldön él, és hosszú, piros köpenyt visel. Ugyanakkor az amerikai gyerekek szerint az a köpeny igenis rövid, a Télapó szállása pedig az Északi-sarkon található. Még ennél is érdekesebbek a svédek, akiknél egy manó hozza az ajándékokat.
Lakik itt jó gyerek?
Az északi országok igazán közelről ismerik a hó és jég birodalmát, ám ez még nem akadályozza meg őket abban, hogy mindegyikük másképp ünnepeljen. A már említett svédeknél a Jultomten nevű manó érkezik a gyerekekhez az ajándékokkal. Itt minden évben hatalmas szalmakecskét építenek, majd gyújtanak fel, és az ünnephez hozzátartozik Donald kacsa is, akit hasonlóan az itthon népszerű Reszkessetek, betörők! című filmhez mindig karácsonykor néznek a tévében.
Finnországban – ahol ugye az angol gyerekek szerint a Télapó igazából lakik – a piros ruhába öltözött férfiak minden egyes házba bekopognak, azt kérdezve, lakik-e ott jó gyerek. Ezt a Télapót Joulupukkinak hívják, és Rovaniemi városában él, sőt saját irodával is rendelkezik. 24-én már nagyon várják a napközben érkező ajándéközönt, de addig is fahéjas tejberizst reggeliznek, abban reménykedve, hogy ők találják meg az egész fazéknyi ételben elrejtett egyetlen szem szerencsehozó mandulát. Aztán megvendégelik a háziállataikat is, megetetik a madarakat, szaunáznak, és készülnek az esti vacsorára.
A norvég gyerekek nem a mandulával, hanem a seprűkkel vannak elfoglalva. Az ő hitük szerint ilyenkor ártó szellemek lopkodják el a háztartásokból a seprűket, hogy azokon lovagoljanak, ezért nem árt jó előre eldugni a takarítószerszámokat valami biztos helyre. Ezután már megérkezhet Julenissen, azaz az ottani Télapó a manóival.
Izlandon minden másképp történik
A szigetországban nem egy Télapót várnak, hanem összesen 13 manót, akiket Jólasveinarnak hívnak. Egyikük sem hasonlít a jóságos, ősz szakállú, pocakos Télapóra, sem a megszülető, ártatlan Jézuskára: ezek a manók egy macska- és gyerekevő, gonosz trolltól származnak, és csak a bajt csinálják, bekukucskálnak az ablakon, lenyalják a fakanalakat, csapkodják az ajtókat, és még sorolhatnánk. Nem egyszerre érkeznek, hanem december 12-től egyenként, a gyerekek pedig mindig azt tesznek ki nekik, amire épp szükségük van: a fakanálnyalónak nyilván fakanalat, a lábasrajongó manónak pedig egy szép kis edényt. December 24-én jön az utolsó manó, ekkorra már egész kis kupac apró ajándék gyűlt össze a gyerekeknél – persze csak a jó magaviseletűeknél, a rosszaknak be kell érniük megrohadt krumplival.
Lettországban kicsit hasonló gyakorlatot követnek: az ajándékok december közepétől érkeznek folyamatosan, ám ott gonosz manók helyett a Télapó lepi meg a gyerekeket. Az írek is két héten át ünnepelnek, a Télapó pedig nemcsak sütit és tejet, de alkoholt is kap. A görögök is hosszított karácsonyt tartanak, de ők december 25-től kezdik a két hetet. A Dodekameronnak nevezett ünnepsorozatban benne van a karácsony, az újév és a vízkereszt is. Gonosz manók hozzájuk is érkeznek, de rettenetesen félnek a lángoktól, így abban a házban, ahol folyamatosan ég a tűz, nem történhet baj.
Elolvad a csokimikulás is: karácsony rekkenő hőségben
Hol vannak a régi fehér karácsonyok? A mostani gyerekek maximum csak néhány alkalommal láttak havat decemberben. Ausztráliában és Új-Zélandon viszont soha nincs hó karácsonykor, ellenben a meleg és a napsütés szinte garantált. Mások a szokások is: a Télapó szánját nyolc fehér kenguru húzza, a fenyő sem igazi, hiszen nem bírná a meleget, a családi programok között pedig szerepel a krikett, a tengerparti pihenés és a szabadtéri vacsora is.
A szintén forró Hawaii-on, Madagaszkáron és Latin-Amerikában is hasonló hagyományokat követnek. Igyekeznek feldíszíteni a házakat, tereket fényfüzérekkel, műhóval, örökzöldekkel, sőt a brazilok még karácsonyfát is úsztatnak a Rio de Janeiro folyón. Mexikóban ehhez mikulásvirág és betlehemi jelenet is dukál, és még egy furcsaság: az ajándékokat azok a háromkirályok hozzák, akik a kis Jézust is meglepték. Venezuelában lezárják az utcákat, de csak azért, hogy mindenki békésen görkorcsolyázhasson karácsony alkalmából: templomba, misére is érkeznek így hívők. Indiában pedig sok helyen a fenyő hiányzik, ott többen banán- vagy mangófákat díszítenek fel.
Ahol csak januárban jön az ajándék
A gyerekek minden bizonnyal csalódottak lennének, ha 24-én nem kapnának semmilyen ajándékot. Oroszországban viszont ez teljesen megszokott, ott ugyanis az eltérő naptár miatt január elején érkeznek a meglepetések. A Télapót Gyed Maróznak (Дед Мороз) hívják, segítőjét pedig Sznyegurocskának, azaz Hópelyhecskének. Az olaszok és a spanyolok is később ünneplik a karácsonyt, mégpedig vízkeresztkor. Bár egyre gyakoribb, hogy 25-én azért csak benéz Babbo Natale, az olasz gyerekek hagyományosan az idős boszorkánytól, a Befanától kapják az ajándékot a zoknijukba január 6-án. A spanyol télapó nem a kéményen, hanem az erkélyen keresztül érkezik, és hoz valami apróságot 24-én is, de az igazi ajándék ott is vízkeresztkor várható.
