Magyarországon a terhességek nyolc százalékának koraszülés lesz a vége, és ez az arány már évek óta nem változik. A koraszülött babák világnapján országszerte több épület is lilába borul, mi pedig egy személyes történettel hívjuk fel a figyelmet a problémára.
Évről évre nő a koraszülésben végződő terhességek száma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint, és bár azt tudjuk, hogy a dohányzás, a magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy baba idő előtt jöjjön a világra, a koraszülés azonban sokszor teljesen spontán következik be.
Az Olaszországban élő Heni kisfia a 34. hétre született meg Rómában, életmentő császármetszéssel, mert minden előjel nélkül, egy teljesen normális, egészséges terhesség alatt váratlanul leszakadt a méhlepény. A koraszülöttek világnapja alkalmából elmesélte történetüket.
Kora nyári este volt, beültünk vacsorázni az egyik római étterembe, foci vébé volt, a németek játszottak. Ültem a székben és nagyon keményedett a hasam, rendeltünk, aztán kimentem telefonálni, lenéztem és hirtelen megláttam, hogy elöntött az élénk piros vér. Lerohantam a vécébe, megnézni, mi történt, aztán szóltam a férjemnek, hívtunk egy taxit és rohantuk a kórházba.
Ahogy beértünk, betoltak egy ultrahangra, mondta a doki, hogy azonnal műtő, és már császároztak is. Életmentő műtét volt, mert leszakadt a méhlepény, veszélyben volt a baba. Minden nagyon gyorsan történt, este 6-kor még néztük a meccset, 7:04-kor pedig megszületett a kisfiam.
Teljes sokkba kerültem
Miután megszületett, intubálni kellett volna, mert 34. hétre született, de nem hagyta magát, a férjem nézte végig, ahogy két orvos próbálja ledugni a csövet annak a pici babának, de ő elforgatta a fejét. Kapott tüdőérlelőt, aztán két napot volt inkubátorban. Én már a kórházba érkezéstől kezdve teljesen módosult tudatállapotban voltam, a műtét után pedig teljes sokkba kerültem, egész éjjel sírtam, kiabáltam a kisfiam után.
Képünk illusztráció
Ez ilyen sirató jellegű sírás volt, mert a műtét után nem engedték, hogy lássam a gyereket, letoltak egy kétágyas szobába, és két napig nem is láthattam. Utána is csak maximum tíz percekre, látogatási időben. Közben eltűnt a hasam, teljesen felkészületlenül ért az egész szülés, nem tudtam jelen lenni az elengedésben.
Tíz napig volt bent egyedül
Aztán engem két nap után hazaengedtek a kórházból, de a kisfiam még tíz napig bent volt, jártam be szoptatni, amikor nem voltam bent, akkor meg fejtem a tejet, mint egy őrült.
Végül tíznaposan vihettük haza, de az még mindig csak a terhesség 36. hete lett volna, de a korához képes már nagynak számított. Sok nehézségünk volt az elején, mindig elaludt etetés közben, folyamatosan izgultam, hogy fog fejlődni. Minden idegrendszeri ránduláson százezerszeresen aggódtam, meg azon is, hogy az elején félelmetesen tónustalan volt.
A férjem viszont semmin nem aggódott, ő biztos volt benne, hogy nem lesz semmi baj és ez segített nekem a legtöbbet.
Aztán a gyerek másfél éves koráig jártunk vissza utókövetésre a kórházba, volt egy előírt programunk, de semmit nem kellett csinálnunk, mert ők mindig előre befoglalták az időpontjainkat, az egész rendszer nagyon flottul működött itt. A kisfiam már három éves elmúlt és makk egészséges, nekünk hatalmas szerencsénk volt.
Évente egymillió baba hal meg a koraszülés miatt
Heniék története sajnos egyáltalán nem ritka, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ugyanis a világon évente 15 millió, vagyis nagyjából tízből egy baba túl korán - a terhesség 37. hete előtt - jön a világra. Közülük évente egymillióan meghalnak a koraszülés okozta komplikációk során, de a túlélők között is sokan vannak, akik életre szóló fogyatékosságot, például látás- vagy halláskárosodást szenvednek.
A WHO tavaly novemberben kiadott állásfoglalásában felhívja a figyelmet arra, hogy bár a koraszülés globális probléma, a babák túlélési esélyei sokkal rosszabbak a szegény országokban. A koraszülések 60 százaléka Afrikában és Dél-Ázsiában történik, és a szegény családok általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve a nem megfelelő higiéniai körülmények és a fertőzések elleni védekezés hiánya miatt.
A koraszülések aránya itthon évek óta nem változik, 8 százalék körül mozog. Erre a magas arányra hívja fel a figyelmet a Koraszülöttekért Országos Egyesület, amely 2012 óta szervez különböző figyelemfelkeltő eseményeket a koraszülöttek világnapján.
A kampány jelképeként országszerte lila kivilágítást kap több középület, idén például a fővárosban a Művészetek Palotája, a Tüskecsarnok és a Corvinus Egyetem C épülete, a miskolci Avasi Kilátó, a pécsi TV torony és a debreceni Nagyerdei Víztorony is. A lila szín a reményt, az érzékenységet, az együttérzést, a hitet és a bátorságot szimbolizálja.
