Szeptemberben kellett volna erről beszélni, de annyira szép volt a szeptember, hogy észre sem vettük, ahogy elindult az iskola.
Új napközis tanár, új órarend, új különórák, új tollak-ceruzák-füzetek, új könyvek. Nem, új táskát nem kaptok, rohadt drága volt a mostani, egyetemig ezt hordjátok. Szülői értekezlet, két gyerekre három, mert a zeneiskolába is kell menni.
Ki vállalja az osztálypénzt? Meddig kell bekísérni a másodikos gyereket? Hogy is van az új étkeztetési rendszer? A házi fontosabb vagy az ebéd? Ha visszamegyünk egészen az első osztályig vagy még korábbra: iskolát választunk vagy tanárt?
Mi van, ha jó az iskola, de nem jó fej a tanár? Mennyit árulhatunk el a gyereknek abból, amit mi már tudunk: hogy a tanító néni se tud mindent? Egyáltalán, miért van annyi tanító néni, és olyan kevés tanító bácsi? És manapság már tényleg szabad tegezni a tanító nénit-bácsit?Órákat lehetne mesélni szeptember első 2-3 hetének minden egyes apró momentumáról. Ez most az első óra, benne a fenti kérdések töredékéről beszélünk, de majd még folytatjuk.
Autózáshoz, munkába menet, kutyasétáltatáshoz, ház körüli munkához tökéletes hallgatnivaló:
Utóirat, hogy kerülünk ide?
Észrevették, milyen keveset beszélgetnek gyereknevelésről az apák?
Ezen szeretnénk kicsit javítani.Vagyunk két apa - fejenként két gyerekkel - és időnként beszélgetünk egymással mindenről, ami csak eszünkbe jut a családi életről.Ez az Apás szülés podcast.(Itt meg egy podcast kisokos, mi fán terem és hogyan lehet hallgatni.)
