A kullancsot teljesen fölösleges eltenni, viszont a csípés idejét mindig jegyezzük föl. És az állatot ne kenegessük, csavargassuk vagy nyomjuk össze!
A hazánkban honos kullancsfajok közül a legelterjedtebb a vöröshasú kullancs, amelyre már nem csupán a kirándulások alkalmával kell gondolnunk, hiszen a kertekben, játszótereken, az óvodák udvarán, a parkokban is ott vannak.
A kullancsok többféle betegséget is terjesztenek, a két legsúlyosabb az az agyhártyagyulladás, ez ellen elérhető a védőoltás, és a Lyme-kór, amelyet célzott antibiotikum kúrával lehet gyógyítani, ha időben diagnosztizálják.
Lássuk csak a legfontosabb teendőket, ha kullancsot találunk a gyerkőcben, vagy magunkban.
A füle mögött
Ugye ismerős az érzés, amikor a telefon kijelzőjén az óvónéni neve jelenik meg? A gyomrom rögtön görcsbe rándult, amikor megláttam, hogy Kati néni hív, hiszen amikor a legutóbb telefonált agyrázkódással a kórházban töltöttük az éjszakát a lányommal, miután az udvaron összeszalad az egyik kisfiúval. Szerencsére most „csak” azért csörgött, hogy elmondja, a lányom bal füle mögül kiszedett egy apró kullancsot…
A kullancs valójában nagyon érdekes állat!
Bár nem szeretjük őket, a kullancsok nagyon érdekes állatok. Életük során négy fejlődési fázison mennek át, ezek az átalakulások általában nagyjából két évet vesznek igénybe. Először tojásként léteznek, később hatlábú lárva, majd nyolclábú nimfa, végül pedig nyolclábú felnőtt kullancs lesz belőlük. Miután a tojásból kikeltek a lárvák, minden átalakuláshoz szükségük van vérszívásra, ám a különféle stációknál különféle áldozatokat - különböző gerinces fajokból - találnak maguknak. Ezek az "étkezések" több napot vesznek igénybe, majd ezt követően az állat a földre pottyan, és néhány nap alatt átvedlik a következő fázisba.
Érdekes tény, hogy a kullancs akár hónapokat, sőt, akár egy-két évet is kibír vérszívás nélkül, élettartama 2 és 8 év közt változik. A kullancsok élete mindazonáltal nem egy dolce vita, a hímek a nőstények megtermékenyítése, a nőstények pedig a tojások lerakása után hamarosan elpusztulnak.
A kullancsok elsősorban a bokrok levelein, fűszálak végein lesnének áldozatukra, ha nem lennének vakok, hiszen a legtöbb kullancsfaj, világtalanul éli életét. A tájékozódásban az elülső lábaikon található Haller-szerv segíti a vérszívókat, mely érzékeli az áldozat által kilélegzett szén-dioxidot, és kibocsátott hőt.
Kullancs eltávolítás okosan, avagy csak semmi csavarás
Érdemes a kirándulások után kullancsvizitet tartani, azaz átvizsgálni a gyerekek és saját magunk testét is, különös figyelemmel a lágy részekre, és hajlatokra, ahol vékonyabb a bőrünk. Ha kullancsot találunk, soha ne várjunk az orvosra, hanem azonnal távolítsuk el, hiszen minél több időt tölt el a vérszívó a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye.
Ne csavarjuk, ne kenjük be semmivel az állatot, és ne is nyomkodjuk, hiszen akkor a kullancs a véráramba öklendezi saját potroha tartalmát, vagy azt mi magunk nyomjuk bele, így akaratlanul is elősegíthetjük a fertőzést. Egyszerűen csak húzzuk ki egy csipesz segítségével, vagy egy tűvel fordítsuk ki a bőrből, ha annyira kisméretű. Az egyik legfontosabb teendő a kullancs eltávolítása után, hogy feljegyezzük a csípés idejét és helyét a naptárba, majd figyeljük legalább öt héten keresztül, különös tekintettel a bőrpír nagyságára, alakjára, helyére, körülhatároltságára.
Ha a bőrpír nagysága legalább öt centiméter átmérőjű, jól körülhatárolható a csípés körül, vagy a tünetek nem múlnak, a legmegbízhatóbb eredményt a vérvizsgálat adja, így forduljunk orvoshoz, kullancs ambulanciához!
A vírusos agyhártyagyulladást is a kullancsok terjesztik
A kullancsencephalitis-t –azaz a vírusos agyhártyagyulladást - is elsősorban a vörös hasú kullancsok terjesztik, illetve a már megfertőzött kecske, vagy tehén nem pasztörizált tejével, tejtermékeivel is megfertőződhet az ember.
A betegség az agyvelő illetve agyhártyák gyulladását okozza. Egy igen ritka betegségről beszélünk, hiszen a hazai kullancspopuláció kevesebb, mint egy ezreléke fertőzött, mégis érdemes a védőoltást beadatni ellene, hiszen elérhető. Akkor sincs értelme kockáztatni, főleg a gyerekek esetében, ha a legtöbbször a betegség nem jut túl az első fázison, azaz a kisebb láz és influenzához hasonló tünetek után a vírus nem támadja meg az idegrendszert, mely magas, visszatérő lázzal, hányással, eszméletkieséssel, koordinációs zavarral társul.
Elsősorban nem azért, mert a fertőzés a betegek 10%-ában végtag és légzőizom-bénulást, sőt, 1-2%-ban akár halált is okozhat, hanem leginkább azért, mert a betegeknek csupán a harmada, fele gyógyul szövődmény nélkül, melyek közül a leggyakrabban bénulás, izomgyengeség és szellemi leépülés maradhat vissza.
A kullancsos tévhitek még mindig tartják magukat
Az egyik legnagyobb tévhit a kullancsokkal kapcsolatban, ami még tartja magát, hogy vizsgáltassuk meg a kihúzott kullancsot, hogy vajon fertőzött-e. Ennek semmi értelme, hiszen a kullancsok fele fertőzött Lyme-kórral, de a fertőzött kullancsok esetében sem mindig megy át a fertőzés az emberre, ennek az esélye csupán két százalék.
Az is előfordult, hogy a vizsgálat negatív eredményt adott, a páciensen viszont megjelennek a Lyme-kór tünetei. Tehát alapszabályként minden kullancsot fertőzöttnek kell tekintenünk, és eszerint kell eljárni, azaz figyelni kell a csípés helyét. Ha pedig már több mint három napja egyre növekvő legalább öt centiméter átmérőjű folt található a csípés körül, akkor érdemes felkeresni a kullancsambulanciát, ahol a vérvizsgálatot követően célzott antibiotikumok adásával tudják gyógyítani a Lyme-kórt.
