Egyáltalán miért szülünk még mindig kórházban?

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az a vicc, hogy az állami kórházi szülésem pont annyiba került, mintha elmentem volna a privát születésházba, akik mögött van orvosi háttér.

Még most sem tekinthető valódi alternatívának az otthonszülés azoknak, akik kórház helyett inkább ezt választanák. A jogi szabályozás ugyan már rég megengedi az intézményen kívüli szülést, vagyis elméletben, ha sikerül megfelelő körülményeket teremteni, már nem kötelező kórházban világra hozni a gyereket. Mivel azonban a társadalombiztosítás nem támogatja az otthonszülést, a gyakorlatban ezt csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak. Erre a következtetésre jutott az ombudsman, miután megvizsgálta a helyzetet.

Fotó: Shutterstock

A jelenleg érvényben lévő jogszabály megengedi, hogy a szülő nő választhasson, hogy intézményben, vagy azon kívül (otthon, vagy születésházban) szeretné-e világra hozni a gyerekét, az erről szóló rendelet azonban külön deklarálja, hogy  a társadalombiztosítás nem támogatja az otthonszülést. Ez sok szülőt megfoszt a választás konkrét lehetőségétől akkor is, amikor ennek egyébként az anya vagy a születendő magzat egészsége, biztonsága szempontjából nem lenne kockázata.

„Az államnak meg kell teremtenie a várandós nő számára az érdemi választás lehetőségét, ahhoz jogilag biztonságos környezetet, valódi alternatívát kell nyújtania és nem tántoríthatja el indokolatlan, adminisztratív és pénzügyi akadályokkal” – áll az alapjogi biztos jelentésében.

Gyerekként kezelt szülők

Tamara a hatodik gyermekét várja, akit otthon szeretne megszülni. Az első hármat még kórházban hozta a világra, mivel a férje hallani sem akart az otthonszülésről. Aztán negyedszerre már beadta a derekát, mivel a felesége ragaszkodott a háborítatlan szüléshez.

Ehhez a kórházban szerzett rossz élményeik is hozzájárultak: például mozdulni sem hagyták vajúdás közben a CTG miatt; hanyatt fekve felpolcolták a medencéjét, hogy az orvos kényelmesen odaférhessen, a szülést viszont egyáltalán ne segíthesse a gravitáció – de ezek Tamara szerint csak a tünetek. A legnagyobb baj, hogy amint beteszi az ember a lábát a kórházba, egyáltalán nem kezelik partnerként, hanem úgy bánnak vele, mint egy tudatlan gyerekkel. Még akkor is, ha a sokadik gyerekét szüli már.

Nem hagyták, hogy segítse a saját vajúdását, ahogy jónak látta, és hát a hangnem sem egészen olyan volt, ami két felnőtt ember között normális lenne. Sőt, időnként le is cseszték, hogy érezze, ki a főnök. Hát, nem a szülő nő, az biztos.

Az ötödik szülése alkalmával Tamara ismét kórházba kényszerült, mivel sajnos halott gyermeket kellett a világra hoznia. Különösebb együttérzést persze – a tapasztalatai alapján – nem várt a szülésznőtől, de azért azt sem gondolta, hogy még neki kell vigyázzba állni, hogy kielégítse a bába kívánságait. És persze még ő kért bocsánatot, amikor kitolás közben a lába hozzáért a steril lepedőhöz, a szülésznő pedig rámordult. (Szüléses horrorsztorikat itt is találnak szép számmal a Porontyon, csak írják be a keresőbe, hogy "szülés".)

Biztonságos?

A kórházon kívüli szülésekkel szemben a legfontosabb érv a biztonság, illetve annak a hiánya szokott lenni. „A Te Szülésed” születésház Hódmezővásárhelyen, annak és nagyjából száz-százötven kilométeres körzetében vállalja az intézményen kívüli szülések kísérését (ez fontos, nem levezetik, hanem kísérik a szüléseket). Lényeg, hogy másfél-két órás autózással odaérjen a bába a helyszínre, illetve ugyanilyen fontos, hogy ha úgy alakul, húsz perc alatt kórházba tudjon kerülni a szülő nő, és a baba – tudtuk meg Vincze Felíciától, a születésház egyik szülésznőjétől.

A szülést, úgy otthon, ahogy a kórházakban is, a szülésznők felügyelik, és ha baj van, ők riasztják az orvost. Ha pedig úgy alakulnának a dolgok, hogy műtétre van szükség, kórházi körülmények között is 15-20 perc, mire mindent előkészítenek.

A születésház természetesen minden esetben felveszi a kapcsolatot a körzetes kórházzal, tehát készen állnak arra, hogy szükség esetén fogadják a vajúdó nőt. Vagyis, ilyen körülmények között egy intézményen kívüli szülés éppen olyan biztonságos, mint a kórházi – magyarázta a bába.

Fotó: Shutterstock

A legfontosabb különbség a háborítatlanság

Születésházban vagy otthonszüléskor nem siettetik a vajúdást. A szülő nő úgy helyezkedik, ahogy neki kellemesebb. Nem tilos enni, inni, sőt, ha tud, aludhat is. Az otthonszülést rendszerint megelőzi a várandósgondozás, ami arra is jó, hogy kialakuljon a bizalmi viszony az anya, az apa és a bába között – mondta Vincze Felícia.

Pénz, pénz, pénz

És akkor térjünk a tárgyra. Egy otthonszülés a hódmezővásárhelyi születésháznál 180 ezer forint, tokkal, vonóval. Ez esetben várandósgondozással, szüléssel, gyermekágyas gondozással együtt.

A születésház szakemberei beüthetik a kiskönyvbe azt a bizonyos négy pecsétet is, amivel az anya jogosulttá válik a társadalombiztosítási ellátásokra – vagyis megkapja a neki járó terhességi-gyermekágyi segélyt, anyasági segélyt, stb.

Számoljuk ki, hogy mennyibe kerül egy szülés magánúton. Vagyis fogadott orvossal és szülésznővel, de kórházi infrastruktúrával. Természetesen nagy a szórás, vegyünk mondjuk egy átlagos nő átlagos, "semmi különös" terhességét és szülését (az enyémet). A kórházi szülés levezetéséért 80 ezer forintot kért az orvosom (igen, tudjuk, van, aki többet, van, aki kevesebbet), a szülésznő nem mondhatott tarifát, számoljunk 20 ezer forintot. A terhesgondozás havonta nyolcezer forint volt, amiért az ember beszélget egy kicsit az orvosával, mert jobb nem bolygatni ilyenkor a dolgokat. A vége felé besűrűsödnek a vizsgálatok, úgyhogy nyugodtan számolhatunk összesen tíz alkalmat. A vérvételek, ctg-k és egyéb vizsgálatok tb-alapon történnek a kórházban, ahogy a kórházi szülést is támogatja (habár elvileg fizeti) az OEP. Ez összesen nagyjából szintén 180 ezer forintra jön ki, plusz a hathetes kontroll.

Ehhez hozzá kell adni azt az összeget, amit az OEP fizetett a szülésért: megnéztem az ügyfélkapuban: nagyjából 90 ezer forint volt, a vizsgálatokkal együtt pedig már 130 ezer. Összesen tehát én és az OEP 310 ezer forintot fizettünk ki a terhesgondozásért és a szülésért. 

Fotó: Shutterstock

De akkor minek szüljön kórházban?

Vagyis majdnem kétszer annyiba kerül fogadott orvossal kórházban, mint háborítatlanul, otthon, vagy születésházban szülni. Persze, ha valaki olyan bátor, hogy fogadott orvos nélkül is bele mer vágni, akkor sokkal kevesebből is megúszhatja.

Vincze Felíciától azt is megtudtuk, hogy a különböző magán egészségbiztosítókkal szerződésben áll a születésházuk. A tb-támogatás bevezetéséről azonban még nem kezdeményezett velük egyeztetést a szakminisztérium, holott általában ki szokták kérni a véleményüket az ilyen jellegű kérdésekről.

Az ombudsman minden esetre felkérte az emberi erőforrások miniszterét, tekintse át a rendelet szabályait és fontolja meg, hogy a várandós nők számára méltányos társadalombiztosítási finanszírozás megteremtésével az otthonszülés valódi alternatívaként lehessen választható.

Ha ez megtörténik, az alighanem a kórházon kívüli szülések számának az ugrásszerű növekedésével fog együtt járni, hiszen minek fizessen az ember az orvosnak a kiemelt figyelemért (és a lepattant kórházi körülményekért), amikor az ugyanolyan biztonságos, de sokkal személyesebb és nőbarátabb gondoskodást ingyen, vagyis tb-alapon is megkaphatják majd a várandósok otthon, vagy egy születésházban? 

A költségek persze már most is egálban vannak, tb támogatás nélkül is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.